107774. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vetemedésnek ellenálló deszka előállítására

állítására. A szomszédos deszkaréteg'ek készítésénél is azt az elvet követjük, hogy a deszkavégek közöti (a) hézagok a szom­szédos rétegekben egymáshoz viszonyítva f> eltollak legyenek, amint ez a rajzon látható. A szomszédos deszkaréteg készítésénél figyelemmel vagyunk arra, hogy két-két deszka jobb- és baloldali felületével ke-10 riiljön összeragasztásra. Ha a tömb el­készült, ismert módon szorítók közé ke­rül és mindaddig marad azokban, míg a ragasztóanyag" teljesen kötött. Abban az esetben, ha az egyes rétege-15 ket nem egy, hanem két vagy több desz­ka sorból készítjük, célszerűen gondosko­dunk arról, hogy az egyes rétegekben a deszkák hosszanti (b) illeszkedései ne ke­rüljenek egymás fölé. Ezt úgy érhetjük 20 el, ha egy-egy rétegben egyenlő vastag, de a szomszédos rétegek deszkáinál szé­lesebb vagy keskenyebb deszkákat alkal­mazunk, vagy pedig egyenlő széles desz­kák felhasználása esetén az egyik réteg-25 ben lévő deszkákat a szomszédos réteg­ben lévőkhöz képest oldalirányban is el­toljuk. A fent ismeretetett módon deszkákból összeállított tömböt végül a rétegek sík­§0 jára merőlegesen és hosszirányban, azaz ABCD síkkal párhuzamosan, kívánt vas­tagságú deszkákká fiirészeljük szét, me­lyek különösen a bútoriparban előnyösen használhatók, mert olcsóságuk mellett a 35 vetemedéssel szemben rendkívül ellent­állóak, azonkívül vakfornérral és rendes fornérral éppúgy boríthatok, mint a ren­des deszkák. Szabadalmi igények: 40 1- Eljárás vetemedésnek ellentálló desz­ka előállítására, melyet az jellemez, hogy leszabott és előzetesen szárító­kamrában, kb. 14 napon át fokozato­san növekvő hőmérséklet alkalmazása 45 mellett szárított deszkákból tömböt készítünk úgy, hogy a deszkákat ra­gasztóanyaggal bevont oldalaikkal egymásra fektetjük, mimellett az egy­azon síkban vagy rétegben fekvő és egyforma vastag deszkákat hossz-< 5 irányban akként helyezzük el, hogy a szomszédos deszkavégek között hé­zagok maradjanak és ezek a szomszé­dos rétegekben egymáshoz viszonyítva eltoltak legyenek; majd a deszkaréte^ 5 gekből ily módon alkotott tömböt szo­rítók közé fogjuk a ragasztóanyag megszáradásáig, illetve kötéséig, vé­gül pedig a tömböt a deszkarétegek síkjára merőlegesen és hosszirányban 6' igmert módon deszkákká .fűrészeljük szét. 2. Az 1. igénypontban védett eljárás ki­viteli alakja, melyet az jellemez, hogy a tömb egy-egy rétegében több deszkát 6J helyezünk el egymás mellett is úgy, hogy a szomszédos deszkákat hosa­szanti oldalaik mentén egymáshoz ra­gasztjuk és a deszkavégek közötti hé­zagokat a szomszédos deszkasorokban, 71 de ugyanazon rétegben egymáshoz ké­pest eltoljuk. 3. Az 1. és 2. igénypontban védett eljá­rás kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy az egyik rétegben szélesebb vagy 7Í keskenyebb deszkákat fektetünk egy­más mellé, mint a szomszédos két ré­tegben, oly célból, hogy a hosszanti illeszkedések eltolódjanak. 4. Az 1—3. igénypontban védett eljárás ts< kiviteli alakja, melyet az jellelmez, hogy a deszkák szárítását akként vé­gezzük, hogy a szárítókamra hőmér­sékletét egy vagy két naponként úgy emeljük, hogy a szárítás kezdetén al- 8í kalmazott kb. 25—30 C° hőmérséklet a szárítás utolsó szakaszában kb 70—80 C°-ot érjen el. 5. Az 1—4. igénypontokban védett eljá­rás kiviteli alakja, melyet az jellemez, 9C hogy a szárítás alatt a szárítókam­rába a deszkákban lévő növényi, vagy állati kártevőket elpusztító mérges gázokat vezetünk, vagy ilyeneket ma­gában a szárítókamrában fejlesztünk. IC 1 rajzlap melléklettel. I'aJIas nyomda, Budapest

Next

/
Thumbnails
Contents