107746. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nátriumbikarbonát előállítására
_ 2 — trimetilbikarbonát és a jelenlevő nátriumklorid között trimetilaminkloridon kívül nátriumbikarbonátot kapunk a következő egyenlet szerint: 5 [(CH3 )3 NHj2 C08 + 2NaCl + C02 + H2 0 = = 2(CH3 )3 NHC1 + 2NaHCOs (2) A szódabikarbonátot szűréssel elválasztjuk, a visszamaradó trimetilaminklorhidrát pedig a körfolyamatban az I tartányba 10 és ezáltal az eljárásba kerül vissza. Az I tartányban kapott ammoniumklorid a további III tartányban mésszel kezelhető úgy, hogy a főeljáráshoz szükséges ammóniát körfolyamatban szintén állan-15 dóan visszanyerjük. Még jobb kihasználással dolgozhatunk, ha kiindulási anyag gyanánt nátriumkloridot és trimetilaminnitrátot viszünk az I. tartányba, amely utóbbi sót a II. tar-20 tányból való kilépésekor kapjuk vissza. Az alábbiakban magyarázat céljából to-. vábbi példákat közlünk, amelyekből az is kitűnik, hogy az új eljárás az ismert Solvay-eljárással szemben — amelytől főleg 25 abban különbözik, hogy az ammonsókat előbb kiválasztjuk és csak azután következik a bikarbonát kiválasztása — jobb kihasználással ós így gazdaságosabban dolgozik. Az alábbi példákban a kapott nát-30 rium mennyisége 96—98%-át teszi ki a folyamatba bevitt nátrium mennyiségének. A Solvay-féle ammoniák-szóda-eljárásnál a folyamatba bevitt nátrium mennyiségének csak 65—70%-át kapjuk mint bi-35 karbonátot vissza. A visszamaradó ammonklorídlúgnak az ammónia visszanyerése céljából mésszel való kezelése hosszú és körülményes eljárás, mivel nagy menynyiségű oldatokkal és nagymértékű higí-40 tással kell dolgoznunk. Azonkívül a folyamatba bevitt nátriumkloridmennyiséget (30—35%) a kalciumkloriddal együtt eltávolítjuk és ez ennek folytán elvész. 1. példa: 45 Az 1. tartányba olyan oldatot viszünk, amely m3 -ként 94 kg nátriumkloridot, 190 kg trimetilaminklorhidrátot és 198 kg ammonkloridot tartalmaz. Az ammonklorid mennyisége megfelel az oldat telí-50 téséhez szükséges mennyiségnek. Ez a 94 kg nátriumklorid nem vesz aktív részt a reakcióban és egyszersmindenkorra kerül az első ciklikus folyamatba, amely után a hordozó oldattal ciklusosán kering. Az 55 oldathoz még 140 kg nátriumkloridot és 156 kg ammonkarbonátot adagolunk, az utóbbit ammónia, szénsav és az előző munkafolyamatból származó mosóvíz alakjában. Kiválik 125—130 kg gyakorlatilag tiszta 60 ammonklorid, ami a reakcióba vitt 140 kg nátriumkloridnak felel meg. Miután az ammonkloridot leszűrtük, az oldat, amely az összes nátriumkloridot, trim etilkarbamidet és ammoniakarboná- 65 1ot tartalmazza, ismét telítve van klórammoniummal. Ez oldatnak a (2) tartányban történő karbonizálása által kb. 200 kg nátriumbikarbonát válik ki, vagyis akkora mennyiség, amely az egész 70 átalakított nátriumklorid-mennyiségnek felel meg. A bikarbonát kiválása után az oldat vízben szegényebb lesz. Ezt célszerűen korábbi folyamatokból származó mosóvíz hozzáadásával egyenlítjük ki. 75 kicsapott nátriumbikarbonátról leszűrt oldat a kiindulási oldat 94 kg n átriumkloridját, 190 kg trimetilamonklorhidrátját és 198 kg ammoniakloridját tartalmazza. 80 2. példa,: Az (1) tartányba olyan oldatot viszünk, amely m3 -ként 600 kg mono-, di- és trimetilamminnitrátot és 190 kg ammoniakloridot, vagy pedig 500 kg diaminam- 85 monianitrátot és 190 kg ammoniakloridot tartalmaz. Ehhez az oldathoz 210 kg nátriumkloridot és semleges ammoniumkarbonátot adagolunk ammónia és széndioxid alakjában, amiből a 210 kg nátrium- 90 kloridnak megfelelő 190 kg ammoniumklorid keletkezik. Az összes felhasznált nátrium nitrátként oldatban marad. Ezt az oldatot a (2) edényben szénsav bevezetésével karboni- 95 záljuk, amikor is 300 kg nátriumbikarbonátot kapunk. A vízveszteséget itt is — úgy mint az 1. példánál — mosóvíz hozzáadásával pótoljuk. A nátriumbikarbonátról leszűrt oldat 100 ugyanazokat a sókat tartalmazza, mint a kiindulási oldat. Az 1. példa szerint 200 kg, ill. a 2. példa, esetén 300 kg oldatból m3 -kint nagyobb mennyiségű szódabikarbonátot kapunk, 105 mint az eddig ismert eljárások bármelyikénél. A találmány szerinti eljárás semmiféle termikus műveletet — aminő pl. fagyasztás, hevítés, vagy elgőzölögtetéses .koncentráció — nem igényel. Az a körül- 110 mény, hogy a bikarbonát kiválasztásához vizet használunk, lehetővé teszi, hogy az elhasznált vizet gazdaságos módon az előző munkamenetből származó hígított mosóvízzel pótoljuk. 115
