107698. lajstromszámú szabadalom • Kályhatest, kályhaköpeny és kályhaellenző

dezés, stb.) is alkalmasak, kisebb vagy nagyobb terjedelmű kivitelezésekben, továbbá bőgyógy célokra is úgy, hogy a kályha hősugárzását a beteg testrészekre 5 irányítjuk. Világos, hogy a találmány szerinti kályhatest (köpeny vagy ellenző) egész magassági körlete (vagy körlet-része) egyetlen — padló felé sugárzó — felület-10 bői is állhat s ez esetben a — példaképen hengeres •— kályhatest, stb. felül szélesebb, alul keskenyebb, fordított csonkakup alakú, stb. A találmány szerinti kivitelezésű és a 15 kályhatestet részben vagy egészben körülövező, kályhaellenző lemezek úgy is készíthetők, hogy lábakon, állók és hordozhatók, vagy pedig úgy, hogy szorító pántok segélyével vagy bármi más módon 20 közvetlenül kályhatestre (köz hagyásával vagy anélkül) legyenek erősíthetők s a kályha ajtajainak megfelelő részein csuklópántos vagy tolóajtók is képezhetők. Ez ellenzők készülhetnek tűzálló <hő-25 szigetelő) anyagból, pl. asbest, stb. is, úgy, hogy — szükség esetén — a kályhák hősugárzását a célnak megfelelően korlátozzák. A rajz a találmány szerinti kályhatest, 30 kályhaköpeny és kályhaellenző különböző kiviteli alakjait szemlélteti. Az I. ábra dőlt kályhatestet, annak felosztclScit s a ferde felületrészeket hosszmetszetben mutatja. A 85 2—3. ábra a homorú és domború idomú köpenyfeliiietek hosszmetszete, a 4. ábra síkfelületű tűztér tömör fal- és köpenyfelületének hosszmetszete, az 5—6. ábra sarokban vagy falközépre 40 állítható, ellipszis és félkör-keresztmetszetű kiviteli alak keresztmetszetei, a 7. ábra egyenlő szélességű, ferde felületrészekkel ellátott kályhatest hosszmetszete, a 45 8. ábra oly kályha hosszmetszete, amelyen csupán két — padló felé sugárzó — felületrész van, a 9. ábra lábakon álló kályhaellenző távlati képe, a 50 10. ábra oly kályhát mutat hosszmetszetben, melynek mellső részén nagyjából hullámvonalu felületrészek vannak, a II. ábra a találmány szerinti hengeres és a 55 12. ábra pedig — példaképen — hatszögletű, prizmatikus kályhatest távlati képe. Az 1. ábra szerinti kiviteli alaknál a vonalkázva feltüntetett (1) dőlt kályha ferde (2) felülete a (3b, 3c) és (4) felület- 60 részekre van osztva; e felületrészek, a (3a) felületösszekötő részek segélyével, függőleges helyzetben, egymás felett vannak elrendezve, úgy, hogy együttesen az (la) kályhatestet alkotják. A ferde (3b és 3c) 65 felületrészek a dőlt kályha (2) felületével párhuzamosak, míg a (4) felületrész merőlegesebb; a (6) a füstcső, (7) a füstcső nyílása. A (2) illetve (3) ábrán feltüntetett kivi- 70 teli alaknál a ferde (3) és (4) felületrészek, valamint a (3a) felület összekötőrészek homorú, illetve domború idomuak. A 4. ábrán feltüntetett kiviteli alaknál az (la) kályhatest tömör falának belső ol- 75 dala sík felületű és külső oldalán vannak a (3) és (4) sugárzó felületrészek, valamint a (3a) felületösszekötő részek. Az 5. ábrán feltüntetett kiviteli alaknál a kandallószerü (la) kályhatest ellipszis 80 keresztmetszetű s a ferde (3) és (3a) felületrészek csak a kályhatest mellső részén vannak, míg a kályhatest hátsó fala görbe felületü. A 6. ábrán feltüntetett kiviteli alak az 85 előbbitől csak abban különbözik, hogy a kályhatest mellső része félkör-keresztmetszetű. hátsó fala pedig sík felületü. A 7. ábrában feltüntetett kiviteli alaknál egyenlő szélességű (3) és (3a) felület- 90 részek vannak. A 8. ábrán feltüntetett kiviteli alaknál csupán egy (3a) felület-összekötő rész van, amelynek segélyével a kályhatest padló felé sugárzó, két ferde (3 és 4) felület- 95 Tészre van osztva. A 9. ábrán feltüntetett kiviteli alaknál a lábakon álló (9) ellenző a (8) kályhatesthez van állítva, melyet körülövez; a (9) ellenző lemezének előrészéből, a (8) kályha 100 ajtajainak megfelelő részein (9a és 9b) ajtók vannak képezve. A 10. ábrán feltüntetett kiviteli alaknál a kályhatest mellső részén a ferde (3 és 4) felületrészek csúcsai legömbölyítettek. 105 A 11. ábrán feltüntetett hengeres kályhánál a kályhatest egész körletén (3, 3a és 4) felületrészek vannak. A 12. ábrán feltüntetett kiviteli alak az előbbitől csak abban különbözik, hogy a no kályhatest, lényegében véve, hatszögletű prizma alakú s az egész kályhatesten sík felületü (3a és 4) prizma-tagok vannak. Az (la) kályhatest felhevítése (fűtése) által a ferde (3b, 3c) felületrészek a pad- 115 lóra, illetőleg a (4) felületrésznek a padló