107687. lajstromszámú szabadalom • Elektronkusugárzó katóda

értelmében azonban nem diffundáltatjuk a magból a bárium és stroncium egész mennyiségét, hanem a diífundálást csak oly mértékben foganatosítjuk, hogy a (10) 5 alapmagon a kívánatos oxidbevonat ke­letkezését biztosítsuk. Kívánatos, hogy ez az oxidbevonat ne legyen se túlvastag, se túlvékony. 10—100 molekuláris réteg elégséges. A kívánt vastagságú molekulá­it) ris réteg előállítása ismeretes módon, pél­dául a következőképen foganatosítható. A szálat, amelyet oxidálni kívánunk, oxidálás előtt üvegburába helyezzük. A luirából ezután a levegőt eltávolítjuk és 15 abba oxigént vezetünk. A bevezetett oxi­cén mennyiségét aképen szabjuk meg, hogy a szálon a kívánt vastagságú oxid­réteg képződjék. Ezért a következőkben ismertetett módon járunk el. Ismerjük a 20 szál felületének nagyságát és a szükséges oxidmolekulák számát, minélfogva egy­szerű kémiai számítási művelet útján meghatározhatjuk, hogy mennyi molekula oxigén kell. A szükséges oxigénmolekulák 25 számának ismerete után nem okoz nehéz­séget a gázok állapot-törvényei alapján adott hőmérséklet ós nyomás mellett azon oxigénmennyiség meghatározása, amely a kellő számú molekulát tartalmazza. Ezt 30 az oxigénmennyiséget, amint azt már az előzőkben említettük, a burába vezetjük. A szálat ezután addig izzítjuk, amíg az összes oxigénből a szál felületén oxid kép­ződik. Az oxidréteg ily módon a kívánt 35 számú molekulát fogja tartalmazni. Ha ezt az izzítási folyamatot mindaddig foly­tatjuk, amíg az összes oxigén oxiddá ala­kult át, akkor szabad bárium vagy stron­cium nincsen jelen. A találmány értelmé-40 ben a magon előállított oxidbevonat tehát kizárólag oxid, mivel fémes bárium- vagy stronciumrészecskéket nem tartalmaz. Az előzőkben ismertetett módon előállított oxidbevonat a (10) mag egész felületén 45 teljesen egyenletes. Az oxidálási kezelés után a bevont katódát edénybe helyezzük, amelyet nagy mértékben léghíjassá teszünk és a kató­dát olyan hőmérsékletre hevítjük, hogy a 50 magban tartalmazott bárium vagy bárium és stroncium részben az oxidbevonaton át a felületre diffundál és hőionosan ható­képes fémből való, abszorbeált (12) réte­get képez, amely főképen fémes bárium-55 ból vagy fémes báriumból és fémes stron­eiumból áll. A mag felületére vagy annak közbenső oxidrétegére diffundáló fém mennyisége nem adható meg pontosan. Erre vonatko­zólag megemlítjük, hogy a szálat arra a 6< hőmérsékletre hevítjük, amelyen a bá­rium a szál felületére kezd diffundálni és megfigyeljük a szál emisszióját, amelyet a készülék anódkörébe iktatott mérő mű­szer mutat. Amint az emisszió növeke- & dése megszűnik, elegendő mennyiségű diffundált bárium van a szál felületén. A szükséges hőfok és az izzítás időtar­tama számszerűleg általános érvénnyel meg nem adható, mivel ezek az értékek 7( esetről-esetre változnak. A közölt adatok alapján azonban a találmány szerinti katódát minden szakértő nehézség nélkül előállíthatja. A találmány értelmében nem szüksé- 7! ges, hogy a (11) oxidbevonaton levő, tiszta fémből álló (12) réteg megszakításmentes, folytonos réteget vagy hártyát képezzen. Tény, hogy bárium vagy bárium és stroncium atomos vagy molekuláris, vagy 81 bármilyen más kolloidális részecskék alakjában burkolhatja az oxidbevonatot. Az anyagrétegek viszonylagos vastag­sága a katódában a 2. ábrában van vilá­gosan feltüntetve. Ezen az ábrán a (12) 8; fémes réteg aránylag vékony hártyát ké­pez a (11) oxidbevonathoz és a (10) mag átmérőjéhez képest. A (12) fémbevonat és a (11) oxidréteg következtében növekedik nagy mértékben a találmány értelmében 9i előállított katóda boionos hatóképessége. A találmány szerinti katóda élettartama nagyobb, mert használat közben a magból folytonosan pótlólagosan bárium vagy bárium és stroncium diffundál, amelyet 9, az oxidbevonat elnyel. A magban tartal­mazott bárium a (11) oxidrétegen levő (12) hatóképes réteg megújítására való tar­talék. Alkalmas hőionosan hatóképes katóda 1 oly módon is előállítható, hogy elektro­pozitiv anyagot, például fémes báriumot és stronciumot huzalalakú elektronegativ fémmel kombinálunk oly módon, hogy a huzalon ötvözetet állítunk elő. Az ötvö- 1 zetből álló huzalmagot ezután az előzők­ben ismertetett oxidálási és diffundálási munkafolyamatoknak vetjük alá, tökéle­tesebb katód vagy elektronkisugárzási elemek előállítása céljából. 1 A (10) ötvözethuzalt az 1. ábrában fel­tüntetett alakba hajlítjuk és a 4. ábrában feltüntetett elektronkisülési készülékbe szereljük. Ez a készülék a (13) léghíjas edényből áll, amelynek befelé hajlított 1 (14) szára van és ez a (15) sajtolt részben

Next

/
Thumbnails
Contents