107655. lajstromszámú szabadalom • Közvetve fűtött katóda

— 2 — ció, pl. egy oxidréteg keletkezése folytán, még kiváló emissziójú réteget is szolgáltat- Azonban wolfram alkalmazásánál ezen anyag megmunkálhatósága tekinte-5 tőben erősen kötve vagyunk. Általánosságban wolframdrótot fogunk használni; azonban már . magának a wolframdrótnak a,z 1. alatti követelmény teljesítése céljából való alkalmazása ctsak nehezen 10 egyeztethető össze a többi követelmény-N nyel. Ha a wolframdrótot úgy csévéljük fel, hogy az egyes menetek között nem keletkezik zárlat, úgy a tekercs (cséve) bizonyos önindukciót és ohmikus ellen-15 állást mutat. A 2. alatti követelmény nincs teljesítve. Rács és katóda közötti gyors feszültségingadozások hatása nem terjedhet ki pillanatnyilag az egész katódára. Ha azonban megkíséreljük a 20 wolframdrótból való meneteket egymáshoz oly közel csévélni, hogy kontaktus keletkezzék, ligy nem lehet azzal számolni, hogy ez a kontaktus, kiváltképpen kívülről jövő rázkócltatások esetében, változat • 25 lan marad, mert külső és belső befolyások hatása alatt ingadozásokat mutat. A 7. alatti feltétel nem teljesíthető. Ez ingadozások következtében az anódáramban a 10. alatti követelménnyel ellentétben in-30 gadozások lépnek fel, amelyek mint hangzó vagy búgó zörejek vagy más zavaró jelenségek észlelhetőkké válnak. A 3. alatti feltétel teljesítésére porcellánból vagy magnézium- vagy szilikát-35 tartalmú zsugorított termékekből, vagy ilyenek keverékeiből való csövecskét alkalmazhatunk, amelyre a wolframdrótot felesé vél jük. E porcelláncsövecskéknek azonban általában nagyon rendszertelen 40 hőtágulási együtthatója van. amely gyakran kisebb, mint a wolframdróté. Ennek következtében a hőmérséklet növekedésével a wolframdrót a csövecskén meglazul. Ily módon magas hőmérséklet mellett a 45 7. és 10., de még a 2. alatti követelmények sincsenek teljesítve. 11a már most valamely közvetve fűtött és szigetelőanyagból való csövecskét, amelyen wolíramdiótnak nem teljesen 50 egymáshoz érő menetei fekszenek, báriummal beporlasztunk, úgy a fémes bárium a szigetelőcsövön redukciós jelenségeket idéz elő, pl. oly módon, hogy a báriumnak azon részei, amelyek a szigete-lő-55 anyagra jutottak fel, ezt redukálják. Ezáltal gázok, nevezetesen oxigén válik szabaddá, amelyek a vákuumot megrontják vagy pedig a szigetelőanyagnak jól gáztalanított felső rétegei elpusztíttatnak, miáltal lehetővé válik, hogy az a.lul fekvő 60 ínég" nem gáztalanított rétegek, gázokat bocsátanak ki a vákuumba. Végül még az is gátolja a báriumeljárás szokott módon való végrehajtását, hogy még akkor is, ha a báriumnak a, szigetelőtestre való- 65 feljutásánál 'előbb lekötve volt gázok nem is válnak szabaddá, a szigetelőanyag vastagsága következtében a katódfelületen rendelkezésre álló egész báriummennyiség oxidáltatik, úgy, hogy szabad bárium már 70 nem is marad fenn. Tekintelbe veendő emellett, hogy az elgőzölgött báriumnak nemcsak emittáló anyagként kell szolgálnia, hanem hogy bizonyos báriummaradványoknak a ké- 75 sőbbiekben a vákuum folytonos feljavítására getteranyagként kell önműködően közrehatni. A 9. alatti feltételnek megfelelően ez a hatás sem következik be, ha a bárium felvételére való wolframszálak 80 közvetlenül vannak a szokásos kivitelű közvetett fűtésű katódára felcsóvélve. A találmány a katóda oly kiképzése, amely mellett a fentiekben felsorolt valiamennyi feltétel egyidejűleg teljesíthe- 85 lővé válik. A találmány értelmében a közvetett fűtésű katódáknál használatos szigetelőanyagot (porcellánból vagy magnéziának, szilikátoknak vagy más ilyeneknek ége- 90 tett keverékeiből való hengert vagy csövecskét) a bárium felporlasztása előtt valamely oly szorosan záró fémes köpenynyel látjuk el, hogy a báriumnak elporladásakor semilyen vagy legalább is semi- 95 lyen jelentékeny mennyisége már nem juthat rá a szigetelő anyagra. E célból a porcelláncsövecskét valamely, célszerűen henger alakú, ellenállóképes fémből való köpennyel vesszük körül. Lehet a porcéi- JOO ián csövecskére egy teljes hengert melegen ráhúzni vagy pedig a csövecskét, valamely pléhlemezzel körül burkolni, de lehet erősebb drótból szorosan egymáson fekvő menetekből álló spirálist is a. csö- 105 vecskére csévélni. Azokban az esetekben, amelyekben az efféle fémborításokon kis imsítékok maradnak szabadon, amelyeken, át a szigetelőanyagnak egyes részei fedetlenek maradnak, e réseket, hasítékokat no vagy más ilyeneket úgy kell fektetni, hogy a szabaddá váló és felporlasztott bárium nagyobb tömege a hasítékot ne érje. Ha valamely helyen, pl. az anódon, a bárium szabaddátéitelére Goldschmidt-féle ] 15 reakciót hozunk létre, úgy hasított bá-