107592. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aszfalttartályok előkészítésére

- 328 — amelyek gyártás köziben, vagy pl. a he­gesztés alkalmával felhevültek, már van vékony belső vasoxid-bevonata, mely rendszerint ferro-oxid. Ezenkívül az ilyen ,5 vas-tartályok belső felülete még többé­kevésbé rozsdás is. Ha a tartály belső fe­lületének nem lenne ilyen bevonata, ak­kor vagy felhevítéssel képezzük a belső oxidréteget, vagy más módon rozsdásít juk. 10 A fekete oxidréteg azonban ajánlatosabb, mert jobban közelíti meg az aszfalt, szí­nét, úgy, hogy a tartályból kiemelt asz­falton kevésbé tűnik fel. Az oxidréteget a tartály belső felületén 15 festékbevonat módjára is létesíthetjük; eljárhatunk úgy is, hogy az oxidot a fo­lyékony reagensben szuszpend'áljuk, vagy a reagens és a belső fémfelület közti reak­cióval létesítjük. 20 A belső felületet borító vasoxid-hártya rendszerint nem folytonos, hanem póru­sokkal, karmolásokkal és egyéb folyto­nossági hiányokkal megszakított, melyek leheltővé teszik, hogy a folyékony reagens 25 a hártya alá hatolva, a hártyát könnyen leválóvá tegye. Minthogy azonban az oxidhártya vas­tagsága, összetétele stb. a belső fémfelüle­ten nem mindenütt egyenletes, célszerű, 30 ha az aszfalt különválását nem bizzulc tel­jesen arra a hártya-lazítóhatásra, melyet a folyadék a hártya alatti fémre fejt ki és eibből a célból olyan folyadékot vá­laszthatunk, mely a tartályfémre hatva .35 hidrogénbuborékokat , fejleszt, melyek egyrészt lazítják az oxidfilmet, másrészt oiyian réteget képeznek, amelyhez sem a iéro, sem az aszfalt nem tapad. Reagensül olyan szerves vagy szervet-40 len sav oldatát használhatjuk, amely vagy összetétele folytán csak rövid ideig rea­gál a tartályfémmel, vagy e reakció köz­ben olyan védőhártyát képez, mely a to­vábbi reakciót meggátolja. 45 Tiszta sav helyett savanyú só oldatát, vagy sav és só oldatának elegyét és álta­lában olyan folyékony anyagokat hasz­nálhatunk, melyek a tartályfémmel vagy a tartályfémen lévő oxidréteggel reagálni 50 képeseik és ezáltal a kívánt hatást léte­sítik. A tapadás még fokozottabb meggátolá­sára a reagens bigroszkopos is lehet, úgy hogy a levegőből felvett nedvességgel .55 vizes hártyát képez a fémfelületen, ami egyrészt elősegíti la reakciót, másrészt maga is csökkenti az aszfalt és a fém közötti tapadást. 1. Szerves sav alkalmazását mutató példa: oxáfeav 10 g 60 nyers glicerin 10 „ víz 100 „ A glicerin higroszkopos filmet biztosít ós meggátolja a víz teljes elpárolgását, amikor a meleg aszfaltot betöltjük a tar- 65 tályba. 2. Olyan sav alkalmazását mutató példa, mely egyrészt a fémre hatva buborékokat, másrészt csakhamar a további reakciót beszüntető vegyületet képez: 70 ortofoszforsav glicerin víz 8 g 10 „ 100 „ 3. Savanyú só alkalmazását mutató példa: Natriumdihidrofoszfát 7 g nyers glicerin 9 „ víz 100 „ Sav és só alkalmazását mutató példa: 75 Ortofoszforsav klórkálcium 3.2 g 80 17.— „ víz 100.— „ Ez utóbbi példánál a klórkálciumot ammónium, nátrium, kálium, vas, alumí­nium, mangán, cink vagy magnézium §5 kloridjaival, vagy ezen katiónoknak vagy kalciumnak nitrátjaival helyettesíthet­jük; ezeknek a sóknak hatása részben a foszforsavval való reakciójuk mérvétől függ, melyben sósav vagy salétromsav 90 szabadul fel. A felszabdított sav meny­nyiség'ét a foszforsav és a só súlyviszo­nyának módosításával változtathatjuk és ezáltal a fémtartály összetételének meg­felelő mérvű reakciót idézhetünk elő. 95 Az alkalmazott sók higroszkoposak is, úgy hogy ha a sót fölöslegben alkalmaz­zuk, a reakció befejezte után a tartályfa­lon visszamaradó folyadékréteg nem szá­rad ki. 10( 5. Higroszkopos hártyát alkotó oldat al­kalmazását mutató példa: Klórkálcium 20 g víz 100 „ Klórkálcium helyett kálciumnitrátot io; is alkalmazhatunk. A fenti vagy egyéb példák szerint ké­szült oldatot tetszésszerinti módon visz­szük fel a vastartály belső felületére, kellő időt hagyunk az esetlegesen fellépő 11 reakció végbemenésére s a hártya kiszá­radása előtt öntjük a tartályba az előze-

Next

/
Thumbnails
Contents