107591. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alifás szénhidrogéneknek, különösen metánnak értékes anyagokká való átalakítására

- 6 — bontásával való előállításánál nagy menynyiségű maradékgázokat kapunk, amelyeknek hasonló összetételük van, mint a benzin- és kőolajelőállításnál keletkező gázok-5 nak. Számos javaslatot tettek már ennek az óriási gázmennyiségnek hasznosítására, így javasolták már ily gázoknak a szén szilárd alakban való leválasztása, melletti szétbontását, hogy a műszakilag fontos 10 hidrogént kapjuk. Ismeretesek továbbá oly eljárások is, amelyek szerint a gázokat ívfényben rendkívül magas hőmérsékletre hevítjük, hogy azokat acetilénné alakítsuk át. Javasolták továbbá e gázoknak oxigén 15 hozzáadásával szénoxiddá és hidrogénné való átalakítását is. Ezeket a szénoxidhidrogénkeverékeket azután katalizátorok felett benzin-szénhidrogénekké alakítjuk át. Egyetlen ismert eljárással sem sike-20 riilt a gázoknak gazdaságos felhasználása. Vagy a kapott termékek értéktelenebbek vagy pedig az ismert eljárásokkal kapott értékes termékek az elérhető mennyiségnek csupán egy részét képezik. Az említett 25 gázok a kétfokozatú eljárásnak megfelelő kivitelénél kiváló termelési hányaddal dolgozhatók lel kőolajszerű anyagokká. Ebből a célból mindenekelőtt a gázban lévő szénhidrogéneket, különösen a metánt 30 1100° feletti hőmérsékleten és a légkörinél kisebb nyomáson rövid hőkezeléssel sokkal reakcióképesebb vegyületekké változtatjuk át, amikor is egyiíttal az újonnan képezett vegyületeknek megfelelő hidrogénmennyií!5 a ég keletkezik. Az ennél a behatásnál kapott gázkeveréket célszerűen, miután 100°-ra hűtöttük, rendes vagy megnövelt nyomás alatt katalizátorok felett vezetjük el. Katalizátorokként nikkelt vagy a nik-40 kel és a platinacsoporthoz tartozó elemek keverékeit vagy pedig más a célnak megfelelő reakciógyorsítókat használhatunk. Ezeket előnyösen porózus testeken, mint pl. aktív szénen vagy szilikagelen alkal-45 mázzuk. Adott epetben a megelőző 1100°nál magasabb hevítésnél kapott, a további kezelésre szánt ir'zkeverék belépési hőmérsékletét úgy választhatjuk meg, hogy a kőolajszerű termékek hőleadó képződése já-50 rulékos hevítés nélkül megy végbe. A reakciót előnyösen úgy végezzük, hogy a katalizátortérnrk hűtőközegek útján való hűtésével a mindenkor előnyös reakcióhc mérsékletet (pl. 150—250°) fenntartjuk. 55 A kőolajszerű termékek képzésére első sorban kapott przkeverék kezelése nincs 150—25ü°-nyi hő érsekietekre korlátozva. Minden olyan : őio'kot (alkalmazhatunk, amelynél a keverék mindenkori összetételének megfelelően az említett termékektől RO a legnagyobb termelési hányadot kapjuk. A leírt reakciónál a hűtés az e célra említett rendszabályokkal végezhető. A bevezetett szénhidrogéneknek gyakorlatilag quantitativ átalakítását érhetjük el, ö5 ha. a maradékgázt az újonnan képzett 1 anyagoknak adszorpció, hűtés vagy máseffélék útján való tetszőleges mértékű eltávolítása után ismét hasításnak vetjük alá. Emellett előnyös lehet, ha a hű- 70 tött maradékgázt ugyanúgy, mint a friss gázt vagy e kettőnek tetszőleges keverékét- a reakció különböző fokozataiban hűtésre használjuk fel. Szabudalmi igények: 75 1. Eljárás alifás szénhidrogéneknek, különösen metánnak vagy ezt tartalmazó keverékeknek értékes anyagokká való átalakítására, azzal jellemezve, hogy a kiindulási szénhidrogéneket, ame- 80 1 lyek mint ilyenek vagy tetszőleges gázkeverékek alakjában vannak jelen, először tetszőleges nyomásokon 1100° feletti hőmérsékletre való hevítéssel gyökökké vagy vegyületekké, kivált- &> képpen acetilénné alakítjuk át, amelyeknek további átalakításált azután esetleg előzetes hűtés után magasabb hőmérsékleteken, adott esetben katalizátorok alkalmazásával végezzük és a 90 fölös reakcióhőt hűtéssel vezetjük el, amikor is az első fokozatban kapott reakciógázi melegét célszerűen a reakció második fokozatában a hőmérséklet fenntartására használjuk fel. 95 2. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az először képezett gyököket vagy közbenső vegyületeket tartalmazó gázkeverékek átalakítását oly terekben vé- 10C gezzük, amelyekben a me-leg falfelületekkel hidegebb falfelületek állnak szemben. 3. Az 1. és 2. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, 105 hogy az először képezett gyököket vagy közbenső vegyületeket tartan mázó gázkeverékek hőmérsékletét úgy választjuk, hogy a kívánt vegyületeknek hőleadó képződése járulékos heví- ne tés nélkül megindul, amikor is ezt a hőmérsékletet tetszőleges rendszabályok útján, pl. hűtéssel, az első vagy második reakciófokozat gázainak érzékelhető melegével való előmelegítés- ne