107562. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés műselyemnek közvetlenül a textilipar számára alkalmas csévélési alakban való előállítására

— 2 — kötszövőmester a műselyem;szál-matringo~ kat, felcsévélés előtt, olajba, szappan­oldatba mártani, kicentrifugálni, azután megszárítani, yagy pedig a matringokat 5 a felcsévélés közben ezekkel a lágyítósze­rekkel kezelni. A takács és a kötszövő­mester azután a még matringalakban lévő selymet kénytelen oly csévékre vagy csévélési alakokba hozni, amilyeneket az 10 ő ipara megkíván, még pedig korongesé­vékbe (a láncfelvetéshez), palaek-esévékbe (kötszövődék számára) vagy kanét lekbe (vetélőkbe való bedugáshoz) stb. Mily rendkívüli idő- és munkavesztesé-15 get jelent és a szálaknak mily mérvű megsérülését okozza az eddigi eljárás, arról csak úgy nyerhetünk fogalmat, ha modern nagyipari műselyemüzemet és gömbölyítő vagy kannetáló intézetet te-20 kintünk meg, melynek feladata, hogy a fonalat matringról csévékre gombolyítsa. A műselyemfonal előállításánál és további földolgozásánál eddigelé szükséges igen nagyszámú kezelésre vezetendő vissza. 25 hogy oly sok selejtes fajtát kapunk; eze­ket azután a kész matringban osztályozni kell, a szakadt vagy megsérült kapilláris szálú matringok kiselejtezése céljából. Ámbár majdnem minden modern műse-30 lyemfonodában a fonócsévék 95—96%-a kifogástalanul megfont műselymet tar­talmaz, mégis gyakran előfordul, hogy a fehérített, matringalakíi műselyem fajtá­zásánál a termelési hányad elsőrendű 35 műselyemben csak pl. 25—30%. A mara­dékot, mechanikai sérülés fokához képest. 4—5 további alfajtába sorozzák. De az elsőrendű áru ezen csekély kitermelésé­nél mi sem biztosítja azt, hogy a fajtázott 40 műselyem a további feldolgozás közben simán fog lefejtődni és nem szolgáltat fonaltöréseket, csomókat és selejtes árut a matring többszörös utánakezelése alatt a fonalkereszt vetődése folytán. Mindezen 45 költséges, időtrabló és az anyag sérülését okozó műveleteket a találmány szerinti eljárás a következőképpen küszöböli ki: A 115282. sz. törzs- és 119876. sz. svájci nótszabadalmam leírásában kimutattam. 50 hogy a körülményes, szakszerűtlen, sok­szor napokig tartó eddigi mosási műve­letet a legrövidebb idő alatt, a legkisebb vízfogyasztással és a legcsekélyebb gépi berendezéssel végezhetiiik, ha a műse-55 lyemmel borított, perforált csévéket a hivatkozott leírásokban ismertetett mosó­készülékbe helyezzük ós a vizet kívülről befelé átszívatjuk rajtuk. Ennek a gyár­tási eljárásnak továbbfejlesztésénél ki­tűnt, hogy a műselyemgyártás egyszerű- 6C sítése még fokozható, különösen, hogy szükség esetén, ugyanazzal a mosókószü­lékkel a műselyemszálakat, egyetlen munkamenetben, úgy nemesíthetjük, hogy a textilipar számára alkalmas minőség- 6E ben kapjuk. Ez a következőképpen történik: A csévékre gombolyított selyemnek készreiniosása és a mosóvíznek a hivatko­zott svájci leírásokban ismertetett mosó- 7( készülékből való eltávolítása után, víz helyett kellő töménységű és hőmérsékletű alkalmas kéntelenítő folyadékot, pl. nát­riumszulfitot vezetünk be, melyet a szál­rétegeken való áthatolás után, speciáli- 7! san e célra berendezett tartályokba visz­szavezetünk, hogy megerősítés, tisztítás után újbóli használatra előkészítsük. A kénmentesítés után hasonló módon fogana­tosított utómosás következik, meleg víz- 8< zel. Ezután szükség esetén, fehérítő fo­lyadékot, pl. hydrogénsuperoxydot is át­szívatunk, majd savanyítás és vizzel való közömbösítés következik. A csévére gom­bolyított, még nedves és az említett mo- 8í sókészüléken elhelyezett szálakat azután — és ez a jelen eljárásnak egy további, igen fontos momentuma, az előbb ismer­tetett módon, valamely alkalmas lágyító folyadékkal, pl. sulforieinat-oldattal ke- 91 zeljiik tovább, ezt az oldatot ugyancsak kíviilről-befelé szívatjuk át a szálrétege­ken és a perforált csévéken és regenerá­lás, valamint újbóli fölhasználás céljá­ból, szintén, alkalmas tartályokba vezet- 9; jíik vissza. Az ily módon előkezelt és si­mulékonnyá tett selyem, melyet ismert módon megszárítunk, azzal az értékes tu­lajdonsággal bír, hogy mindjárt megszá­rítása után tovább dolgozható fel anél- 11 kül, hogy napokig tartó, szokásos bened­vesítésre szorulna, mint a szárítás foly­tán rideggé vált selyem. Minthogy a fonócsévére fölgombolyí­tott műselymet a jelen találmány szerint, ji a fonócsévén kezeljük és cérnázásig a osévén marad, a szálak nincsenek kitéve mechanikai igénybevételnek és a selymet, mint már említettem, még a szárítás előtt, alikalmás lágyító szerrel simuló- 1 konnyá tesszük, és így oly rugalmas, hogy szárításnál az összehúzódásnak és így a kapilláris szálak repedésének ellentálkii képes, a találmány szerinti eljárással ke­zelt, csévékre gombolyított szálak, úgy- 1

Next

/
Thumbnails
Contents