107554. lajstromszámú szabadalom • Távolbalátó készülék
_ 4 — s z i nkr orii zmu sbarí az adóállomáson végbemenő letapintással. Az (53) rendszer szolgáltatja a (20) periódusú fűrészfog-áramhullámot az (50) h tekercsek számára. Ennek a rendszernek működésót az állítható (54) kontaktussal a (38) ellenállásról levett, szegélyező inv pulzusok vezérlik és tartják szinkronizmusban az, adóállomáson végbemenő ta» 10 pintással. Amint az alábbiakból kitűnik, az (51) rendszer csupán a felvett horizontális szinkronizáló impulzusokra vagy jelekre való reagálásra van beállítva, amelyek 15 az (52) kontaktusnál levétetnek és amelyek lényegében nagyobb amplitudójuak a (40) kontaktusnál levett csúosképjeleknél, melyeknek amplitúdója lényegesen kisebb e rendszer működtetésére vagy ve-20 zérlésére szükséges értéknél. Az (51) rendszer szinkronizálása az adóállomáson végzett tapintással ennek következtében befolyásolatlan és teljesen független a képjelektől, ámbár úgy a szinkronizáló, 25 mint a képjeleket a rádió-vevő a (36a) kiiárati vezetékéből közvetlenül vesszük le. Most már világos, miért választjuk a leadott szinkronizáló impulzusok amplitúdóját lényegesen nagyobbnak, a jelen 30 esetben kb. kétszer akkorának, mint az átvitt csúcsképjeleket. Ennek az intézkedésnek előnye az, hogy a vevőállomáson nincs szükség szűrőre a szinkronizáló és képjeleknek egymástól való szétválasztá-35 sára. Az (53) rendszer úgy van beállítva, hogy csupán a felvett szegélyező impulzusokra reagál, amelyek az (54) kontaktusnál vétetnek le; ezek lényegesen na-40 gyobb amplitúdó,júak, mint a csúcs-kép-és a vízszintes szinkronizáló jelek; ez ató'bbiak amplitúdója tetemesen kisebb a rendszer működtetéséhez, ill. vezérléséhez szükséges értéknél. Az (53) rendszer szin-45 kronizálása az adóállomáson lefolyó szegélyező időszakkal ennek következtében befolyásolatlan és teljesen független a kép- és a horizontális szinkronizáló jelektől, ámbár úgy a szegélyező, mint a .50 vízszintes szinkronizáló1 és a képjelek mind közvetlenül a (36) vevő (36a) kijárati vezetékéről vétetnek le. Most már világos. hogy miért választják a leadott szegélyező impulzusok lényegesen na-55 gyohbnak, a jelen esetben kb. háromszor akkorának, mint a csúcs-képjelek és a vízszintes szinkronizáló impulzusok amplitúdóját. Ennek az intézkedésnek előnye az, hogy a vevőállomáson nincs szükség szűrőre a szegélyező jeleknek a 60 kép- és a vízszintes szinkronizáló jelektől való szétválasztására. A vevőállomás így működik: A (41) rácsot érő képjelek a (15) tárgy (1. ábra) fény- és árnyék-viszonyaihoz 65 képest változtatják a (48) sugár intenzísát. Minden egyes képvonal után ezek a jelek szünetelnek az adóállomáson érvényesülő elfedő hatás következtében, amikor is vízszintes szinkronizáló impulzus 70 lép fel a (37, 38, 39) ellenállásokban. Ezek az impulzusok szinkronizálják az (51) rendszert, de hatástalanok az (53) rendszerre, aminek okát fent kifejtettük. A vízszintes szinkronizáló és szegé 75 lyező impulzusok a (41) rácsot negatív értelemben működtetik, aminek oka az. hogy az adóállomáson (17) és (27) erősítői fázisban 180°-kal el vannak tolva egymáshoz képest. Más szavakkal, a képje- 8C lek nulla-alapvonaltól az egyik irányban növekednek, míg a szinkronizáló impulzusok amplitúdóját ugyanattól a nullaalapvonaltól, de ellenkező értelemben mérik. Javított rendszerünkben tehát 85 „polaritás-szétválasztás" van a képjelek és a szinkronizáló impulzusok között. Ennek előnye az, hogy a horizontális szin • kroniizáló és szegélyező impulzusok hatására keskeny, sötét szegélyek jelennek 9c meg a kapott kép jobboldali függélyes és felső vízszintes élén, nem pedig széles? csíkok, melyeknek a képnél lényegesen nagyobb fényintenzitásuk van és amelyek nem kívánatos kontraszt hatást vál- 95 tanának ki. További előny az, adóállomás terhelésének tetemes csökkenése. A képszegélyek közötti időszakokban szegélyező impulzusok érik a (37, 38, 39) ellenállásokat, mely impulzusok nem csu- k pán az (51) rendszert szinkronizálják, hanem aránylag nagy amplitúdójúk következtében az (53) rendszert is. E közbeeső időszakokban a (37, 38 és 39) ellenállásokat képjel egyáltalában nem éri, mert az k A60, A1 és A2 letapintó nyílások eldugaszoltak. A (43) kontaktus beállítása szabályozza a kép hátterének brilliáns voltát, míg a (41) rácsra ható képjelek ampli- \ tudója a (40) kontaktusok beállításának megfelelően váltakozik. Alább az (51) és (53) rendszerek kapcsolási vázlatait ismertetjük. A 8. ábra az (51) rendszer kapcsolási 1 vázlata.
