107533. lajstromszámú szabadalom • Keverő-, illetőleg szitálógép

Megjelent 1933. évi december hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI jKEBm SZABADALMI RfRASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107533. SZÁM. — VLL/F. OSZTÁLY. Keverő-, illetőleg szitálógép. Lóránd Géza technikus Budapest. A bejelentés napja 1932. évi január hó 23-ika. Ez a találmány egységes elven alapuló olyan keverő, ill. szitáló gép, amellyel a — palástja kivitelének megfelelően — vagy keverés vagy szitálás az eddiginél 5 sokkal hatályosabb módon végezhető; lényege pedig abban van, hogy a tengelye körül forgó keverő, ill. szitáló hengerbe (prizmába) a henger (prizma) tengelyével ferde szöget alkotó egy vagy több lapot 10 helyezünk el, minek folytán a keverendő, ill. szitálandó anyag a henger (prizma) palástján végzett mozgáson kívül még axiális irányban is mozog. A keverő és a szitáló gép egyesíthető 15 is s ekkor a gép a keverést és a szitálást egyetlen munkamenetben végzi. A gépet célszerűen még olyan berendezéssel is elláthatjuk, amely a szitán áthullott, de még használható anyagot újbóli keverés, 20 illetve szitálás végett a gépet a töltőnyílásához vezeti. A csatolt rajz a találmány szerinti gép működési módját és két példaképpeni kiviteli alakját szemlélteti, még pedig az 25 1—3. ábrák magyarázzák a gép működési módját, inig a 4. ábra a gép egyik kiviteli alakját hosszmetszetben, az 5. ábra pedig keresztmetszetben mu-30 tatja, végül a 6. ábra az egyesített keverő és szitáló gép hosszmetszetét szemlélteti. Az 1. ábrán hengeres keverő dob keresztmetszete látható. Az összekeverendő 35 lisztes, darás vagy szemes (a) anyagok az (1) palást belsejének egy részét foglalják el, amelyet a palást tengelyével ferde szöget alkotó (célszerűen egymással párhuzamos) (2) homloklapok (2. és 3. ábra) határolnak. Amikor az (1) henger 40 a nyíl irányában forog, az (a) anyag, a homloklapoknak a tengelyre merőleges volta esetén, az 1. ábrán látható alak szerint helyezkednék el, amikor is a paláston mozog (gördül, csúszik). Mint- 45 hogy azonban a homloklapok ferdék, az (a) anyagnak az 1. ábrán látható elhelyezkedési formája a 2. ábrán látható alakkal kombinálódik. A hengernek fél fordulata után a (2) oldallapok a 3. ábrán látható 50 helyzetbe kerülnek és egyben az (a) anyag 2. ábra szerinti elhelyezkedési, alakja a 3. ábra szerintibe megy át. Az anyag tehát kétféle mozgást végez: egyiket a paláston, a tengelyre merőlegesen, a 55 másikat pedig alternative a tengely irányában. Ennek a két mozgásnak eredő mozgását fogja tehát az anyag végezni. Ilykép az (a) anyag lehető bensőséges keveredését érjük el, ha pedig a henger 60 (1) palástját szitaszövetből készítjük, az anyag mozgása folytán, igen erélyes szitálást végezhetünk. A 4. ábra keverő gép hosszmetszetét vázlatosan szemlélteti. A keverő dob (1) 65 palástját a párhuzamos ferde (2) lapok rekeszekre osztják, amelyekben az anyag mozgása az imént leírt módon játszódik le. Az anyag a (3) töltő garaton át jut a keverő dobba, ahonnan a dobnak a (3) ga- 70 rattal ellenkező végén ömlik ki. Az egyik rekeszből a másikba az anyag a (2) lapoknak a (3) garathoz közelebb eső szegélyén létesített (4) nyílásain át jut. Ezek a (4) nyílások — amelyeket egyik oldalú- 75 kon az (1) palást határol — sarlóalakúak, a forgásirányban elül levő végűk azonban nem csúcsos, hanem — megfelelően