107516. lajstromszámú szabadalom • Áramkörelrendezés válatakozó áramú relékhez

— 3 — mentes ellenállás mellett az áram értéke a lehetséges legnagyobb értéknek körülbelül 20%-a, ha a beszédfrekvenciájú relé rezgő érintkezője működésben van és ez 5 az érték 1 henry nagyságú induktancia hozzáadása esetén a lehetséges legnagyobb értéknek 80% vagy 90%-ig emelkedik. Ez a hatás megszűnik, amint a mellékáramkörbe kapcsolt összellenállás a határérték 0 fölé emelkedik. A 2. ábrában feltüntetett elrendezésnél a rezgő érintkező áramkörében fellépő áramváltozást, valamint a párhuzamosan kapcsolt áramkörben fellépő áramválto-5 zást hasznosítjuk. A (DO) relé baloldali (1) tekercsének ellenállása a jobboldali (2) tekercs ellenállásához képest kicsi. A (2) tekercs ellenállása az (X) érintkező feszültségkorlátozása révén van meghatá-0 rozva. A relé polarizálva van, vagyis a horgonyt az egyik irányban folyó áram az egyik irányban, a másik irányban folyó áram pedig a másik irányban téríti ki. Ily módon ha az (X) rezgő érintkező zárva 5 van, akkor az (1) tekercsen nagyobb erősségű áram és a (2) tekercsen kisebb erősségű áram folyik át, úgy hogy a relé a (C) horgonyt vonzza. Az (X) érintkező működése közben fordított a helyzet és a 0 (C) horgony vissziacsappan. A 3. ábra a találmány szerinti elrendezés olyan módosított kiviteli alakját szemlélteti, amelynél az (X) rezgő érintkező wheatstone-hidáramkör egyik ágában fek;5 szik. Az (RÍ, R2, R3, R4) ellenállások viszonya úgy van megválasztva, hogy amikor az (X.) rezgő érintkező szabványos helyzetében van, a (DG) relén át áram nem folyik és ennek folytán ez a relé nem 0 jön működésbe. Mihelyt azonban az (X) rezgő érintkezőt a (VF) relé működteti, az egyensúlyi állapot megszűnik és a (DC) relén áram folyik át, amely a relét működésbe hozza. Világos továbbá, hogy ax 5 (X) érintkezőhöz kapcsolt és az (R2) ellenállásból, valamint a (DC) reléből álló mellékáramút folytán az érintkező megszakítási helyén fellépő feszültség korlátozva van és ha az említett ellenállások alkalmas módon vannak megválasztva, akkor 50 ez a feszültség elég kicsiny, hogy az érintkező szabályos, helyes működése biztosítva legyen. Szabadalmi igények: 1. Áramkörelrendezés váltakozó áramú 5& relék számára, amelyeknek helyi áramkört vezérlő rezgő érintkezője van, azzal jellemezve, hogy a helyi áramkör olyan méretezésű, hogy a rezgő érintkezőnél vagy érintkezőknél fellépő feszültséget 60 a tapadási feszültségnél kisebb feszültségre korlátozza. 2. Az 1. igénypont szerinti áramkörelrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a helyi áramkör a rezgő érintke- 65 zővel párhuzamosan kapcsolt áramkört tartalmaz, amelynek karakterisztikája úgy van megválasztva, hogy a rezgő érintkezőnél fellépő feszültség a helyi áramkörben fellépő bármely adott fe-70 szültség mellett előre meghatározott értéket túl nem haladhat. 3. Az 1. igénypont szerinti áramkörelrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a helyi áramkör a rezgő érintke- 75 zőhöz hidáramkörbe kapcsolt ellenállá st tartalmaz, amelynek nagysága az áramkör ellenállásához képest úgy van megválasztva, hogy az érintkezőnél fellépő feszültség előre meghatározott 80 értéket túl nem haladhat. 4. Az 1., 2.. vagy 3. igénypont szerinti áramkörelrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a helyi áramkör indukciós áramkör, aminek Tévén az 85 érintkező váltakozó záródása folytán fellépő áram változások csökkennek. 5. Az 1—4. igénypontok szerinti áramkörelrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a helyi áriamikör két te- 90 kerccsel ellátott relét tartalmaz, amely tekercsek közül az egyik a rezgő érintkezővel vagy érintkezőkkel párhuzamosan, míg a másik tekercs azzal vagy azokkal sorosan van kapcsolva, aminek 95 révén az áram változásai mindkét áramkörben hasznosítva vannak. 1 rajzlap melléklettel. l'allas nyomda, Iíudapest.