107486. lajstromszámú szabadalom • Csillapító berendezéssel ellátott fékoldómágnes

Megjelent 1933. évi december hó 349-én. MAGYAR KIRÁLYI J^J SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101486, SZÁM. — V/f. OSZTÁLY. Csillapltóberendezéssel ellátott fékoldómágnes. A. E. G. Uiiion Elektrizit&ts-Gesellschaft cég: Wien, miut az Allg-emeine Elektricitáts-Gesellschaft berlini cégjogutódja. A bejelentés napja 1932. évi július hó 20-ika. Németországi elsőbbsége 1931. évi julius hó 25-ike. Emelőgép- és kohóüzemnél a szállítandó áru lökésmentes és lassú indításának és megállításának elérésére a fékoldómágnesekkel rendszerint csillapítóberendezéseket 5 kapcsolnak. Csillapítóeszköz gyanánt általában levegőt használunk, melyet kettősműködésű lóghengerben szelepnélküli dugattyú nyom össze. A dugattyú által öszszenyomott levegő beállítható nyíláson át 10 távozik, miáltal a teljem löket közben egyenletes csillapítást kapunk. A meghosszabbított dugattyúrúd a mágnes fegyverzetét tartja. A mágnes fegyverzetmagjait és rend-15 szerint még a függő súlyt is a mágnes vonóereje mozgatja, mely a löket teljes időtartama alatt nem állandó, hanem a löket végén megnövekszik, amint ezt a mellékelt rajz 1. ábrájának (a) görbéje 20 mutatja, mely az (u) vonóerőt az (r) löket függvényében szemlélteti. A vonóerőnek azt a részét, amelyet a függő súly mozgatására kell kifejteni és amely az egész lökettávon állandó, az abcisszával párhuza-25 mosan haladó (b) vonallal adtuk meg. A vonóerő feleslegét, amelyet a mágnes a löket vége felé a rendes erőszükséglettel szemben kifejt, az (a) és (b) görbék különbsége adja meg. E járulékos erő befo-30 lyása alatt a pólusmagfelületek erősen egymásra ütköznek. E hatást még a fegyverzetmagtömegekben és a függő súlyban rejlő elevenerő fokozza. Mivel a pólusfelületeknek erős ütődése nem kívánatos, 35 azt a mágnes mozgó részével kapcsolatos dugattyú útján eszközölt csillapítással csökkentjük. A csillapítás (v) ereje körülbelül az 1. ábra (c) görbéje szerint halad. A sebességet, amellyel a dugattyúnak mozognia kell, a hengerből kilépő levegő 40> szabályozza. E célra általában állítócsavart úgy rendezünk el, hogy vele a keringtető csatorna többé-kevésbé elzárható. A hengertérből ebbe a csatornába távozó levegő mennyisége tetszőlegesen beállít- 45-ható. Az egész dugattyúmozgás tartama alatt a levegő lassanként eltávozik, miáltal, mint említettük, a csillapítóerő az egész löket közben megközelítően állandó. Az eddig alkalmazott berendezéseknek 50> az a hátránya, hogy a csillapítás a fék sebességének kárára történik és az emelkedő mozgásnak mindjárt az elején kezdődik. Ezzel azonban a dugattyú gyors meghúzásának követelményét már nem 55-elégítjük ki. Ezenkívül nem lehet a vonóerő csúcsát, mely az (a) görbe lefolyásából világosan látható, megszüntetni. Oly fékoldómágnesek is ismeretesek, amelyeknél a csillapítás csupán a löket bizonyos 60> részének megtétele után következik be. Oly elrendezéseknél, amelyeknél légdugattyú eszközli a csillapítást, a csillapítás hirtelen bekövetkeztét a löket második részében való kompresszióval érhetjük el. 65-A kompresszió előidézésére a hengert úgy zárjuk el, hogy a löket második részében a dugattyú előtt lévő levegő nem távozhat. Ily elrendezéssel sem biztosítunk feltét- 70-lenül kifogástalan munkát, mert a csillapítási görbének a mágneserőgörbéhez való alkalmazkodását ezzel sem érjük el A találmány már most abban van, hogy olyan fékoldómágneseknél, amelyeknél a 75 csillapítás kompresszióval történik, az az