107418. lajstromszámú szabadalom • Elektronkisülési készülék

— 5 — A kollektorelektróda előfeszültsége foly­tán fellépő állandó nagyságú egyen­áramú áramösszetevő nagyon fontos és a találmány egyik jellemző sajátsága sze-5 rint a kisülési készülék úgy szerkeszt­hető, hogy az említett összetevő nagy­sága számára a készülék használati módja szerint optimumot kapunk. A kollektorelektródaáram egyenáramú 10 összetevőjének nagyságát befolyásoló té­nyezők a 12. és 13. ábrából érthetők meg. A 12. ábrában feltüntetett (F) és (G) gör­bék két olyan azonos készülék voltamper karakterisztikái, amelyeknél a kollektor-15 elektróda és a katóda között levő távol­ságok különbözők. Az (F) görbe arra a, készülékre vonatkozik, amelynél az emlí­tett távolság a kisebbik, míg a (G) görbe arra a készülékre, amelynél az említett 20 távolság a nagyobbik. Az ábrázolt gör­békből kitűnik, hogy a kollektorelek­tróda. helyzetének gyakorlatilag nincs be­folyása a görbe alakjára. A kollektor­elektróda helyzete azonban meghatározza! 25 a telítési pontot és gyakorlatilag állandó értékkel növeli vagy csökkenti a kollek­toráramot. A kollektorelektróda és a ka­tóda között levő távolság növelése csök­kenti az áramot ós ennélfogva csökkenti 30 a telítési pontot. Ily módon a kollektor­elektródának a katódából való távolítása útján az állandó egyenáramú összetevő nagysága elhanyagolható értékre csök­kenthető. 35 A 13. ábra a találmány .szerinti külön­böző kisülési készülékek karakteriszítikáit tünteti fel. Ezeknél a készülékeknél kü­lönböző felületű kollektorelektródák van­nak. Az ábrán a (H) görbe olyan készü-40 lék volt-amper karakterisztikája, amely­nél a kollektor elektróda felülete a legna­gyobb, míg a (J) görbe olyan készülék volt-amper karakterisztikája, amelynél a kollektor elektród a felülete kisebb, a (K) 45 görbe ama készülék karakterisztikája, amelynél az említett távolság a legkisebb. Ezekből a görbékből kitűnik, hogy a kol­l/ektorelektróda felületének mérete befo­lyással van a telítési áramra és az a kol-50 lektorelektródaáram egyenáramú összete­vőjét is bizonyos mértékben befolyásolja. A kollektorelektróda esetről-esetre szük" séges felülete a kollektoreleíktróda ama tulajdonságától függ, hogy mily mérték-55 ben vesz fel pozitív ionokat a hozzáveze­tett jelzési feszültséghullám ellenkező elő­jelű félperiódusa alatt. Azt találtuk, hogy abban az esetben, ha a kollektorelektróda átmérője nagy a készülőkben levő gőz­molekulák átlagos szabad pályájához kő- 60 pest, úgy az ionfelvétel az ellenkező elő­jelű félperiódus alatt meg nem enged­hető mértékig növekedik. A találmány szerinti kisülési készülé­keknél tehát módunkban áll, hogy megál- e5 lapítsuk a hatóképes kollektorelektróda­felület) valamint a katóda és kollektor­elektróda közötti távolság optimális érté­keit, amint azt esetről-esetre a készülék használati célja kívánja. Az elektródák 70! hatóképes felülete és egymástól való tá­volsága nagy móntékben függ a kollektor­elektródaáramnak az adott külön esetben szükséges lehetséges legragyobb erősségé­től, a kollektorelektródaáram egyenáramú 75 összetevőjének előnyös nagyságától és a készülék telítési pontjától. A találmány szerinti kisülési készülé­kekben fellépő fizikai jelenségekről a 34. ábra tájékoztat. Ez az ábra a fesziilfeég 8ft: eloszlását a találmány szerinti készülék­nek az 1. ábrában feltüntetett kiviteli alakjánál megközelítő pontossággal szem­lélteti. Az ábrán az abszcisszára a k&tó­dától való távolságot és az ordinátára a 8p feszültség értékeit vittük fel. A készülék működése közben a kisülési pálya világító részét gyakorlatilag az ionizáló elektróda és a katóda ellenzője közé korlátozzuk, még a feszültségesés nagyobb része a ka- 90 tóda ellenzője és a követlenül ennek szomszédságában fekvő pont között követ­kezik be. A kollektorelektródát a kisülési pálya világító részében rendezzük el és kívánatosnak mutatkozott, hogy a kollek- 95 torelektróda a kisülési pálya pozitív osz­lopában legyen, még pedig előnyösen ab­ban a pontban, amelyben a feszültségesés üzem közben zérus. A készülék hatásfoka szempontjából kí- 100 vánatos, hogy az ionizáló áram kicsiny le­gyen. Azt találtuk továbbá, hogy minél kisebb az ionizáló áram erőssége, annál kisebb a görbületi sugár a készülék volt­amper karakterisztikájának azon helyén, 105 ahol a görbe két egyenes vonalú része egymástól elhajlik, amint az a 11. ábra (A) görbéjéből kitűnik. Az ionizálási fo­lyamat módja és ennélfogva az ionizáló áram erőssége a készülékben levő gáz no vagy gőz nyomásától függ. A szükséges gáznyomás esetről-esetre kísérleti úton az ionizáló áramkörbe iktatott, a hozzáveze­tett jeleket jelző készülék segélyével, pél­dául távbeszélő hallgató segélyével álla- 115 pítható meg. Az ionizáló áriam akkor felel meg a követelményeknek, ha az áramkör 107418

Next

/
Thumbnails
Contents