107377. lajstromszámú szabadalom • Ingás hajtómű gépek, különösen kerékpárok és más járművek hajtására

Megjelent 1933. évi éeoemW hó t-éa. 107377. SZÁM. — XX/c. OSZTÁLY. Ingás hajtómű gépek, külöiiösén kerékpárok és más járművek hajtására. ITdvary Antal szállítóválialkozó Budapest. A bejelentés napja 1932. évi április hó 20-ika. A lábhajtásos forgattyúknák, — amilyenek pl. kerékpáron vannak, — az a hátránya, hogy egyrészt teljes körülfordulásuk alatt leírt útjuknak csak egy kis részén 5 fejthetünk ki velük erőt, másrészt, hogy eme kis útszakaszon! kifejtett erő is csak egy ponton hasznosul teljes egészében, abban a pillanatban, midőn az erő a karra merőleges, míg a kar többi helyzetében 10 csak részben eredményez forgatónyomatékot, részben pedig jelentős nyomást a főforgattyú csapágyban. Ez a csak káros nyomás a hasznosított erőhöz viszonyítva, %-osan annál nagyobb, minél nagyobb 15 szögtávolságban van a forgattyú az erőre merőleges helyzettől, vagy más szóval minél inkább beleesik az erő irányába. A találmány szerinti hajtómű oly fogasáttételü szerkezet, melynek hajtása nem 20 körmozgást, hanem csak bizonyos szög alatt ingamozgást végző karral vagy karokkal történik, két karral különösen akkor, hogyha lábbal hajtott járművön alkalmazzuk. A karok a szabad végükön kifejtett 25 erőt aj hajtandó tengelynek gyorsító fogasáttételezések közbeiktatásával végeredményben szabadonfutóhoz hasonló kerepszerkezettel adják át. Ha ilyen lengőkaros hajtást alkalmazunk és a kar megfelelőén hosszú. 30 a kar kilengése oly csekély szög alatt, kb. 30° alatt történik, hogy az erőnek) alig van a kar irányába eső, vagyis tisztán csapnyomást okozó komponense. A lengőkar elrendezése tetszőleges irányú, pl. vízszintes vagy 35 függőleges lehet, járműveken legcélszerűbb elrendezése természetesen olyan, hogy középhelyzetben vízszintes helyzetet foglal el. A mellékelt rajzok a találmánynak két kiviteli alakját tüntetik fel. Az 1—4. ábra az egyik, az 40 5. ábra a második kiviteli alakot. Az 1. ábra az egész hajtómű vázlatos elrendezése oldalnézetben, a 2. ábra ennek felülnézete. A 3. ábra az 1. ábra jobboldali; részének, 45 vagyis az ingatárcsának, a fogasáttételeknek és a kerepSzerkezetnek nagyobb léptékű, részletesebb rajza, a 4. ábra pedig felerészben a 3. ábrának x—x szerinti keresztmetszete, felerészben 50 felülnézete. Az 5., ábra a találmány másik kiviteli alakjának sematikus képe. Az utóbbi az előzőtől abban tér el, hogy míg amannak a kerepszerkezete a fogas- 55 áttételek! után a tárcsa közepében elrendezett, legutolsó fogaskerékben van alkalmazva, addig emezé az itt kétrészű ingatárcsa két része közé van helyezve és összekapcsolja e két részt, a' gyorsító fogas- 60 áttételezések pedig a kerepszerkezet után következnek. Az ábrákban (1) a kerékpár (y—y) hossztengelyéhez (2. ábra) szimetrikusan elrendezett lengőkarokat jelöli, melyek mellső 65 végükön a lábhajtásra szolgáló (2) taposókat viselik. E karok hátsó vége egy-egy (3) tárcsává van kiképezve s a (4) tárcsaközép körül elfordulhatnak. Az (1) karok az (5) csigákon vagy fogas- 70 kerekeken átvezetett (6) sodronykötélhez vagy lánchoz vannak erősítve úgy, hogy az egyik kar lenyomása a másikat ifelemeH. A (7) házba foglalt tárcsarészek belső oldalukon (1. a 3. ábrát) a (8) fogazással van- 75 nak ellátva, s ezekbe, célszerűen, sugárirányú elrendezésben, két vagy több, —- a rajzban ábrázolt kivitel szerint három —•