107369. lajstromszámú szabadalom • Fotóelektromos cella

— 3 — által egyebek között elkerüljük, hogy woltrarníluorid jöjjön a fal üvegjével érintkezésbe, úgy hogy a cellafalat az említett vegyület nem támadhatja meg. 5 Miután a közbenső réteg elkészült, a fotoaktiv fém, mely pl. alkálifém, a cel­lába behozható. Ez pl. az alkalifém el­párologtatásáv&l pl. 9-nél a cellához csa­tolt oldalcsövecskéin át történhet. Az 10 alkálifémeknek a cellába való alkalmas bevezetését a 103655. sz. magyar szabada­lom írja le. Miután a fotoaktiv anyagot a közbenső rétegre felvittük, a cellát elzárhatjuk és 15 hevíthetjük. Ha a fotoaktiv anyag cé­zium, a cella körülbelül 200 C°-ig hevít­hető. A zárt cella ezen felhevítése foly­tán a fotoaktiv anyag behatol a közbenső rétegbe, minek a fotoaktiv elektróda el-20 lenállásosökkenése és fokozott elektrón­emisszió a következménye. Nemcsak az a fotoaktiv anyag, mely a hevítés kezdetén a közbenső rétegen van, nyomul részben a közbenső rétegbe, hanem a cella más 25 részein levő fotoaktiv anyag is ezen be­tétbe igyekszik behatolni azon körülmény folytán, hogy a cella felhevítésénél el­párolog és a közbenső rétegen lerakódik. Célszerűen a fotoaktiv anyag oly meny­nyisógét helyezzük el a cellában, hogy a 30 zárt cella hevítése után a cellában levő összes fotoaktiv anyag a közbenső réteg­ben vagy általa adszorbeáltatott, úgy hogy a cellában a fotoaktiv anyag gőz­nyomása kisebb, mint a szabad anyag 35 normális nyomása. Esetleg a cellában levő fölös fotoaktiv anyagot a vákuum­szivattyúval kapcsolatos cella felhevítés© által belőle eltávolíthatjuk. Azt az eljárást, mely szerint a foto-40 aktiv anyagot tartalmazó, zárt cellát he­vítjük, hogy a fotoaktiv anyagnak a közbenső rétegbe való behatolását idézzük elő, természetesen oly cellán is alkalmaz­hatjuk, melyben a fotoaktiv anyagot 45 olyan közbenső rétegre helyeztük, mely vezető részecskéket még nem tartalmaz, hanem kizárólag rosszul vezető vegyület­ből áll. Azt találtuk azonban, hogy a foto­aktiv anyagnak a közbenső rétegbe való 50 behatolását megkönnyítjük, ha abban már vezető részecskék vannak. Lehet a közbenső rétegben levő vegyüle­tet és a fotoaktiv anyagot, esetleg más vezető részecskéket is egyidejűleg egy 55 alátéten elhelyezni, miáltal a fotoaktiv anyag a vegyülettel és esetleg a vezető részecskékkel igen finoman összekevert állapotban van a közbenső rétegben jelen. Emellett a pl. céziumból álló fotoaktiv anyag a cellában vagy egy azzal össze- 60 kötött térben a fotoaktiv fém egy vegyü­letéből, pl. oéziumkrómátból és egy redu­káló szerből, pl. zirkóniumból való keve­réknek hevítésével fejleszthető. Ha a ke­verék oly vegyületet is tartalmaz, mely 65 azon hőmérsékleten, amelyre a keveréket felhevítjük, illékony, úgy a felszabaduló fotoaktiv fém és ezen vegyület az alá­téten egyidejűleg csapódik le. A fotoaktiv fém egy vegyületének és a 70 reduikáló szernek keverékéhez egy köny­nyen illó fém oly vegyülete, pl. nátrium­fluorid is adagolható, mely a redukáló szerrel hasonló reakcióba lép, mint ami­lyet wolframra és kalciumfluoridra előbb 75 leírtunk. Ha a keverék pl. oéziumkrómát­ból, zirkóniumból és nátriumfluoridból áll, a zirkonium céziumot szabadít fel a céziumkromátból, a nátriumfluoriddel pedig zirkoniumfluoridet képezve, nátriu- 80 mot szabadít fel, melyek elpárolognak és az alátéten ismét zirkoniumot és nátrium­fluoridet képeznek. Az alátéten képezett rétegben ennek folytán a zirkonium, a ná triumfluorid és a cézium finoman el- 85 osztott ós jól összekevert állapotban van­nak, ezen réteg felületén pedig vékony céziumréteg fog képződni. A közbenső réteg előállításánál és a fotoaktiv anyagnak a cellába Való bevite- 90 lénél a cellafal azon részei, melyeken le­csapódás nem kívánatos, magasabb hő­mérsékleten tarthatók, mint a fal többi része. Ily módon (10) ablak képezhető, melyen a cella üzeménél a fénysugarak 95 a cellába léphetnek. A (10) ablak úgy is képezhető, hogy a közbenső réteg alkalmazásánál és a foto­aktiv anyag bevitelénél a cellafal egy ré­szét pajzs segélyével leernyőzzük. 100 A cella, melyen (11), légtelenítő cső van, melynek segélyével szivattyúhoz kapcsolható, lehetőleg nagy mértékben légteleníthető, vagy gázzal, pl. nemes­gázzal, tölthető. 105 Az ábrázolt fotoelektromos cella üze­ménél a (6) elektródának a fotoaktiv elektródához képest pozitív potenciált adunk és a fotoaktiv elektródát besugá­rozzuk fénnyel, mely a (10) ablakon át 110 léphet a cellába és elektronokat válthat ki a fotoaktiv rétegből, mimellett az emit­tált elektronok száma a fény erősségétől függ. Azt tapasztaltuk, hogy a cella foto­aktiv elektródája nagy elektrónemisz- 115 sziójú lehet ós hogy ezen elektróda elek­tromos ellenállása kicsiny.

Next

/
Thumbnails
Contents