107340. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a barnaszén ki- vagy elgázosítására
december hó 1-én. Megjelent 1933. évi mmmmmgmg^g^ggrn MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 107340. SZÁM. — II/E. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés a barnaszén ki- vagy elgázosítására. Szigetli Gábor a Székesfővárosi Gázművek igazgatója Budapest. A bejelentés napja 1930. évi június hó 25-ike. A barnaszén ki- vagy elgázosításánál — amint ismeretes — a felbevítés első stádiumában, a barnaszén nagy víztartalmának megfelelően, jelentékeny tömegű 5 vízgőz s egyben nagyobb tömegű szénsav keletkezik. Egyik alkatrésznek sincs fűtőértéke és ezért a 'keletkező desztillációs gázok nem kívánatos alkatrészeit képezik. Hogy nagyobb fűtőértékű gázt lehessen 10 előállítani, javasolták már a barnaszénnek a ki-, ül. elgázosító térbe való bevezetése előtti szárítását. Az ily módon előszárított barnaszén azonban még mindig aránylag nagy vízmennyiséget tartalmaz, 15 azonkívül egyrészt a szárításhoz különleges szárítóberendezések szükségesek, másrészt az itt keletkező vízgőz és szénsav használatlanul távozik el. A gázban maradó vízgőz a csővezetékeket és a többi 20 berendezéseket szükségtelenül erősen megterheli. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi a barnaszénnek bányanedves, vagy előszárított állapotban való ki- vagy el-25 gázosítását anélkül, hogy a desztillációs gázokhoz értéktelen alkatrészek keverednének, amellett a keletkező vízgőz a szénsavval együtt hasznothozóan is felhasználható. A találmány szerint ez oly mó-30 don történik, hogy a keletkező gázokat a szénadag egy magas hőfokú, célszerűen 850—900 C°-ú, övénél vezetjük el, úgyhogy a fölmelegedés első fokozatánál keletkező vízgőz és szénsav egy izzó övön átára-35 molva nagyrészt vagy egészen permanens gázokká alakul. Ezzel elérjük, desztillációs gázokhoz, sőt mindkettő a gáztermelés javára hasznosítható, mert a hogy a vízgőz és a szénsav nem keverednek, mint értéktelen alkatrészek a 40 termelt gáz mennyiségét jelentékenyen megnövelik, anélkül, hogy ennek fűtőértékét jelentékenyen befolyásolnák. Ha a desztillációs gázok elvezetése a töltés fentemlített magas hőfokú övéből történik, 15 úgy a töltés magasabb részén keletkező értéktelen alkatrészek, hogy a gázelvezető csőhöz juthassanak, kénytelenek ezen az övön áthatolni, miközben magában véve ismert módon permanens gázokká alakul- 50 nak és ugyanakkor a metán és a nehéz szénhidrogének is az izzó réteg magassága és hőmérsékletéhez mérten kisebb-nagyobb mértékben bomlást szenvednek. Ha a termelt gáz fűtőértékének különö- 55 sen nagynak kell lennie, úgy a találmány szerint az átváltoztatott vízgőz és szénsav hozzákeverődését egészben vagy részben mellőzni lehet, ha ezen alkatrészeket keletkezésük után a kigázosító térből egész- 60 ben vagy részben azonnal eltávolítjuk. Ebből a célból a gázelszívás különleges beállításával a töltés felső részében egy, a nyomás szempontjából közömbös öv képezhető, amely fölött a gázok a kigázo- 65 sító térből közvetlenül elvezethetők, miközben az ezen öv alatt képződő gázok a töltés forró részén keresztül áramolnak a gázelvezető nyíláshoz. Ha a desztillációs gázokhoz pontosan 70 megállapított mennyiségű vízgázt kell keverni, ami az eddig leírtak szerint még nem lehetséges, úgy a találmány szerint a kigázosító tér alsó részébe a már ismert módon vízgőzt vezetünk be, amely a ma- 75 gas hőfokú töltést a gázelvezetésig át-