107337. lajstromszámú szabadalom • Rakéta
dece. Megjelent 1i>:>3. évi MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 107337. SZAM. — XIX/c. OSZTÁLY. Rakéta. Zwerina Rudolf mérnök és Stolfa Hermáim mérnök, mint Stolfa Hermáim mérnök jog-utódjai Wien. A bejelentés napja 1931. évi julius hó 23-ika. Ausztriai elsőbbsége 1930. évi julius hó 28-ika. Ismeretesek már oly rakéták, amelyeknek hengeres hajtókőzegteste a felső részben masszív, a kiáramlási nyíláshoz legfközelebb eső alsó ^észe pedig kúpalakúan 5 ki van vájva. Az elégésnél elsősorban az alsó rész ég és pedig az aránylag nagy égésifelülete folytán gyorsan, míg az ehhez csatlakozó hengeres rész kis köralakú égésifelülete miatt lassan ég utána. Mint-10 hogy a kiáramlási nyílás a hajtókőzegtest kivájt részének az égésénél fejlődő gázmennyiségne(k megfelelően van megszabva, ennélfogva elsősorban bizonyos előrehajtó erők keletkeznek. A hajtótest 15 masszív részének az elégésénél a gázmennyiség lényegesen kisebb úgy, hogy a kiáramlási nyílás túlnagynak látszik és előrehajtóerclk már csak kis mértékben keletkezhetnek. Ennek az a következ-20 ménye, hogy a hajtótest energiamennyisége elégtelenül használtatilk ki és a mozgástechnikai munkateljesítmény túl csekély. E hátrány kiküszöbölésére a találmány 25 szerint a hajtókőzegtest egész hosszában kamrákra van osztva, amelyek egymásután égnék el. A kamrákra való osztás révén elsősorban az égésifelület a hajtóközegmennyiséghez képest nagyobb lesz 30 úgy, hogy mindegyik kamra elég gyorsan ég el ahhoz, hogy szükséges nagysagú előrehajtó erőket fejlesszen. Minthogy mindegyik kamra a gázmennyiségét egy és ugyanazon kilépési nyíláson, keresztül löiki 35 ki és a kamrák egymásután jönnek működésbe. ennélfogva az égési folyamat kezdetétől annak végéig, vagyis az utolsó kamra kiégéséig, megközelítőleg állandó gázáram keletkezik, amelynek megfelelően a kilépőnyílás nagysága megszab- éo ható. A kamrákat pl. úgy képezzük, hogy a hajtclközegtest egész üreges terébe, bizonyos távolságokban, hajtóközegből vagy más égethető anyagokból való dugókat te- 45 szünk. Azáltal, hogy a kamrák nagyságát és ezzel a kamrák égési felületét, valamint térfogatát, továbbá, hogy a (kamrafalakat képező hajtóközeget különbözőképen választjuk meg, a rakéta mozgásának le- 50 folyását annyiban befolyásolhatjuk, hogy pl. nagy kezdeti kamra által a rakétának gyors megindulását (startolását), kis kezdeti (kamra által pedig lassú megindulását érjük el. A lassú vagy gyors megindulás 55 sajátságai a rakéta különböző alkalmazási területét illetőleg nagyon fontosak. A mozgás lefolyásának a befolyásolását azáltal is elérhetjük, hogy a kiáramlási nyílást, nyílással ellátott éghető betétnek a behelye- 60 zése által, az égési folyamat kezdetén kicsinnyé tesszük, míg az égési folyamat előrehaladásánál e betét elégése következtében lassankint a teljes kiáramlási nyílás mértékéig megnövekszik. 65 A kiáramlási nyílás önműködően is nagyobbodhatik, illetve kisebbedhetik azáltal, hogy a rakétatesten szelepszerűen ható szerkezetet rendezünk el, amely gáznyomástól működtetve a kiáramlási nyí- 7 Q lás nagyságát a mindenkori gáznyomásnak megfelelően szabályozza. Továbbá a találmány szerint, az égési felület nagyobbítása céljából, az elzárt rakétavégig nyúló, rendszerint kúpalakú 75 üreges teret bordákkal, hornyokkal vagy hasonlókkal látjuk el. A találmány továbbá még az, hogy az