107328. lajstromszámú szabadalom • Cserépkályha

iber hó 1-én. Megjelent 1933. évi —WM^^iéu. ~ KAGYAR KIRÁLYI JlraH SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107328. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Cserépkályha. Nyilas Vince vállalkozó Ungvár. A bejelentés napja 1932. évi január hó 30-ika. A találmány cserépkályha, mely az ismert cserépkályháktól egyfelől abban különbözik, hogy fűtőfelülete lényegesen nagyobb, másfelől pedig a meleget a fűtendő 5 helyiségnek nemcsak hősugárzással, hanem légkeringéssel is adja át. Az eddigi cserépkályháknál a meleg jobb kihasználására több füstmenetet alkalmaztak; mivel azonban a füstmeneteket alkotó csa-10 tornák határolófalai túlnyomórészben (közösek voltak, azért a kályha összfűtőfelülete nem lehetett nagyobb, mint a kályha külső felülete. A találmány szerint ezen úgy segítünk, hogy a füstmeneteket az 15 eddigitől eltérően a kályhánaik nem a teljes vízszintes keresztmetszetében helyezzük el, hanem a kályha vízszintes keresztmetszetének körülbelül közepére, függélyes légkeringőcsatornát alkalma-20 zunk, mely tehát biztosítja, hogy a füstmeneteknek nemcsak a külső, hanem belső fala is hőátadófelület. Ugyanolyan összméretek mellett tehát a kályha összfűtőfelülete az eddiginél lényegesen 25 nagyobb lehet, miért is a kályha a fűtendő helyiséget az eddiginél gyorsabban fűti át, amit még a légkeringőcsatorna is elősegít, melynek révén a hősugárzáson kívül a kályha a melegét a fűtendő helyiségnek 30 légikeringéssel is átadja. A légkeringőcsatornát a cserépkályha felépítése közben a szokásos és használatos kályhaépítőtéglákből és cserepekből állítjuk elő, miértis e légkernigőcsatornának előállítása sem 35 munkatöbbletet, sem költségtöbbletet nem okoz és a szabadalomszerinti kályhákat bármely kályhás nehézség nélkül felépítheti, ha az erre vonatkozó utasításokat megkapja. 40 A rajzon a találmány szerinti cserépkályhána|k egyik példaképeni kiviteli alakját láthatjuk, melytől a gyakorlatban, lényegének érintése nélkül, sokféleképen el is térhetünjk. Az 1. ábra a. cserépkályhának távlati képe, 45 melynek felső határolófalait kitörtük, hogy a jkályha belső szerkezetét láthassuk, a 2. ábra a kályhának homlokoldalával párhuzamos, függélyes hosszközépmet- 50 szete, a 3—5. ábrák metszeteik a 2. ábra A—B, illetve C—D, illetve E—F vonalai szerint. A példaképen bemutatott, cserépkályha nem töltőrendszerű; annak (k) a tüzelő- 55 tere és (h) a tüzelőajtaja. A tüzelőteret felülről határoló (o) válaszf al felett kezdődik az (e) légkeringőcsatorna, mely a kályha fedőlapján át nyitottan a fűtendő helyiségbe torkoli|k, míg e légkeringőcsa- 60 torna alsó részébe egy-egy vízszintes (g, g') légbevezetőcsatorna torkolik, melyek a kályhának oldalsó (d d') füstjáratain hatolnak át. A bemutatott példaképeni Ikiviteli alaknál a (k) tüzelőtérhez a kályha 65 homlokfelületén fekvő (f) füstjárat csatlakozik, mely ugyanolyan széles, mint a kályha homlokfelülete. Ezen (f) füstjáratot belülről határoló (s) fal a csatlakozó oldalsó (d, d') fiistjáratokat és a középső 70 (e) légkeringőcsatorna határolja. A kályhának hátsó fala mentén ugyancsak ;(c) füstjárat van, melynek felső részébe az (1) füstelvezetőcső torkolik és melyet belülről a (p) válaszfal határol, mely az (f) válasz- 75 falhoz hasonlóan egyszersmind az (e) légkeringőcsatornának és a (d, d') füstcsatornáknak is határolófala. A kályha (két oldalán lévő (d, d') füstcsatornák a mellső és hátsó '(f, c) füstcsatornák közé esnek és 80