107314. lajstromszámú szabadalom • Csévetartó

december hó 1-én. Megjelent 1933. évi •HtíBtó^BSitóEE MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 107314. SZÁM. — XIVa/1. OSZTÁLY. Csévetartó. Magyar Ruggyantaárugyár r. t. Budapest. A bejelentés napja 1931. évi január hó 21-ike. A müselyemiparban használatos csévetartó­kon a csévék rendesen egy kónikus talapzaton nyugszanak és ezenkívül a tartó tengelye kö­rül elhelyezett különböző kivitelű rögzítő ré-5 szekre támaszkodnak. Ilyen rögzítő részként pl. tengelyirányban elhelyezett különböző alakú kerek gumirészeket, például zsinór­gyürüket alkalmaztak. Az ily kiviteleknél azonban a gumirészek vagy csak nehezen ki-10 cserélhetők, vagy pedig csak nagyon tökélet­len központosítást és rögzítést biztosítsanak. A csévék lehúzása ezekről a rögzítő részekről, a. legtöbb esetben nehézkes. A találmány oly csévetartó, mely a felso-15 rolt hátrányokat kiküszöböli. Ezt a célt ta­lálmány szerint úgy érjük el, hogy a tartónak azt a részét, amely a cséve belsejébe nyúlik, a csévét központosító és rögzítő, esetleg levehető puhagumikupakkal fedjük le. 20 A központosítás és rögzítés elérésére a puha­gumikupak alakja és kiképzése nagyon sok­féle lehet. Lényeges azonban az, hogy a, cséve ne feküdjék fel egész felületével a kupakra, hanem csak bizonyos pontok, vonalak, illetve 25 felületek mentén legyen tartva. Ebből a célból a kupakot pl. különböző kiálló puhagumi ele­mekkel látjuk el, amelyeknek a csévetartó ten­gelyvonalától legtávolabb eső pontjai, e ten­gelyvonaltól a tartandó cséve belső küllőjének 30 hosszával egyenlő, célszerűen valamivel na­gyobb távolságra vannak. Ezek az elemek le­hetnek pl. elszigetelten kiálló részek, pl. kúpok, prizmák, illetve hengerek, vagy lehetnek egy­mással összefüggő elemek, amelyek borda mőd-35 jára vannak kiképezve. Az elszigetelt eleme­ket, pl. prizmákat és hengereket elrendezhet­jük a tartó tengelyével párhuzamosan, vagy erre a tengelyre tetszésszerinti szög alatt. A bordás kiképzésnek a találmány szerinti 40 egyik igen célszerű módja egy puhagumiból készült csavarmenet, amely a kupaknak leg­alább is egy részét alkotja. Egy ilyen csavar­menet esetében a cséve csak keskeny felületen fekszik fel a kupakra. A cséve felhelyezése a csévének a csavarmenet irányában való for- 45 gat-ásával, levétele pedig a csavarmenettel el­lenkező irányban való forgatásával könnyen végrehajtható. A csévetartó merev váza állhat bármilyen anyagból; célszerű azonban erre a célra vala- 50 milyen saválló anyagot választani, pl. vala­milyen műanyagot, keménygumit, műgyantát, vagy saválló fémet, pl. alumíniumot, acélt, stb. Készülhet a tartó saválló anyaggal, pl. ke­ménygumival, vagy műgyantalakkal borított 55 tetszésszerinti fémből is. A merev váz kiképzése lehet tetszésszerinti, célszerűen azonban olykép képezhető ki, hogy a tartónak a puhagumihoz csatlakozó része csonkakúp alakú legyen, még pedig úgy, hogy 60 a csonkakúp legnagyobb átmérője nagyobb, legkisebb átmérője pedig kisebb legyen, mint a tartandó cséve belső átmérője. Ezzel a ki­képzéssel elérjük azt, hogy a cséve központo­sításában és rögzítésében a puhagumikupak, (55 illetve annak kiálló elemein kívül a merev tartó is résztvesz, annak a vonalnak, illetve keskeny hengerfelületnek a révén, amelyre a feltevés­nél a cséve gyengén rászorul. A puhagumikupakot célszerű könnyen ki- 70 cserélhető módon a tartó vázára felerősíteni, mivel ennek a puhagumi résznek az élettar­tama rendesen rövidebb, mint a vázé. így pl. használhatunk a két rész egymáshoz való erő­sítéséhez egy vagy több zsinórt és hornyot, 75 akár úgy, hogy a zsinórokat a kupakon és a hornyokat a tartón helyezzük el, akár fordítva, akár pedig úgy, hogy mindkét részre helye zünk egy vagy több zsinórt és hornyot is. A találmány szerinti csévetartó két kiviteli 80

Next

/
Thumbnails
Contents