107279. lajstromszámú szabadalom • Kötőtű
decemb r hó 1 - 'u. Megjelent 1933. évi J^BBIMIÉHlÉiiÉHUttáá MAGYAR KIRÁLYT ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 1072 79. SZÁM. — I/H. OSZTÁLY. Kötőtű. Yitoux Marcel mérnök Troyes. A bejelentés napja 1929. évi szeptember hó 21-ike. Franciaországi elsőbbsége 1928. évi szeptember hó 27-ike. A találmány főleg kötött árak javítáhasználható, de mindenféle kötőgépen is alkalmazható kötőtű, amely különösképen sajátos szerkezetéhői folyó ön-5 működő volta, a működésének biztonsága, valamint a leesett szemek felszedésének meglepő könnyűsége (a lehullott szemevesztett hely bármily eszközzel feszíthető (ki), továbbá ama könnyűség révén tűnik 10 ki, ahogyan a kötött áruba bevezethető anélkül, hogy a szálakba beakadna, amint ez pl. a nyelves (Lamb-féle) tűknél előfordul, végül működésében igen rövid utat igényel, nevezetesen so|kkal rövidebbet, 15 mint a nyelves tűk. A találmány szerinti, végén célszerűen fogantyúba erősíthető tű horogban végződő szárában (testében) olyan elcsúszhatóan retesz van, amely az említett horgot 20 mellső állásában elzárja, hátsó állásában pedig a tű testében eltűnik, ahol is az említett retesznek végén felül kiemelkedése, alsó részén pedig olyan sarka van, amely sarok az említett retesz hátsó, illetve nyi-25 tott állásában a tűszárból jkiugrik, míg a retesz mellső vagy záró állásában a horog belseje részben elfedi. A találmányt a következő leírásban a mellékelt rajz kapcsán részletesebben is-30 mertetjük. A rajzon a találmánybeli kötőtűnek példaképem foganatosítási alajkja látható, még pedig az 1. ábra az egész kötőtű nézete, a 2. és 3. ábra a kötőtű részletének az 1. 35 ábráénál jóval nagyobb léptékű oldalnézete, illetve felülnézete, mellső, illetve záró helyzetben levő retesszel, a 4. ábra a 2. ábrához hasonlóan a kötőtű részletének oldalnézete, de a retesz hátsó, 40 illetve nyitott állásánál. Amint az 1. ábrán látható, a (kötőtű (1) szárának vége a (2) fogantyúba vagy nyélbe erősíthető, míg szabad vége (3) horgos. A tű (1) szárában hosszanti (4) rés van, amelyben a lapos (5) retesz csúszik, fó Az (5) reteszt az (1) szárral szilárdan egybeerősített, az (5) retesz (7) kivágásán átnyúló (6) csapok vezetik. Az (5) retesz mellső részén akként van kivájva, illetőleg ala|kítva, hogy a (3) horgot záró állá- öo sában (1., 2. és 3. ábra) részben elfedje oly célból, hogy a szál hurokja a (3) horog felett szabadon elcsúszhassék. A retesz felső részén a (8) kiemelkedés, alsó részén pedig a (9) sarok van, amely utóbbi a retesz nyi- 55 tott állásában (4. ábra) kiáll, viszont záró állásában alig áll ki (2. ábra) az e végett megfelelően szélesített (3) horogból. A tű testének hátsó része enne)k lehetővé tételéért hosszmenti hasítékos. 60 Az 5—8. ábrákon az látható, hogy miként lehet a szemek felszedésének műveletét elvégezni. Abban a függőleges oszlopban, amelyben a szemek leestek, (10) és (11) két érintetlen hurkot, míg (12) e,gy 65 kibomlóban levő hurkot jelöl, (13, 14 és 15) a kibomlott hurkokból eredő szálak. Miután a kötött darabot valamikép kifeszítettük, a (12) hurokba (5. ábra) a nyitott (5) reteszű kötőtűt be- 70 szúrjuk és az (a) nyíl irányában a (13) fonál alatt mindaddig előretoljuk, amig a (12) hurok az (1) száron az (5) retesz (8) (kiemelkedése mögé nem kerül (6. ábra). A kötőtűt most ellenkező értelemben oly 75 módon húzzuk vissza, hogy a (3) horog a (13) szálat megfogja. Mivel a (b nyíllal jelölt) hátrafelé irányuló mozgás közben az (5) csúszó retesz (9) sarka a (11) hurokra érkezik (7. ábra), a tűne(k kölcsönzött moz- 80
