107261. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rézselyemfonadékból álló lepeny nedves kezelésére

december hó 1-én Megjelent 1933. évi BBBBEBSBESEHD MAGYAR KIRÁLYI X^H® SZABADALMI BÍRÓSÁG szabadalmi leírás 107261. SZÁM. — XIVa/1. OSZTÁLY. Eljárás rézselyemfonadékból álló lepény nedves kezelésére. J. P. Bembergf A. G. Barmen-Rittershausen. A bejelentés napja 1929. évi október hó 16-ika. Németországi elsőbbsége 1928. évi november hó 9-ike. A műselyemiparban a centrifuga-eljárásos fonás mindjobban terjed, mert ezzel az eljárással közvetlenül sodrott műselyemfonalat kapunk, mely a fonócentrifugában lepény 5 alakjában gyűlik össze. Ezekben az úgynevezett fonólepényekben a fonál kereszt alakban van csévélve és a gyűrű alakú lepény szorosan összetömörített fonalakból áll. Ez a forma a fonalak szükséges, nedvesen való kezelésére 10 eddigelé kevésbé volt alkalmas, úgy hogy a fonólepényeket általában, esetleg megfelelő betétek alkalmazása mellett, nedvesen motringalakra csévélték le és csak ezután következett a nedves kezelés, majd szárítás. 15 Eljártak akként is, hogy a fonólepényt tartó szerkezeteken gyorsan forgatták, miközben ezek, a centrifugális erő hatása alatt, szorosan a lepény belső felületére feküdtek fel és eközben a lepényen porlasztott- folyadékot röpítet-20 tek keresztül. A kívánt hatást az elsősorban említett eljárással elérjük, mert a szokásos utókezelés különösen motring alakú fonál esetében igen hatásos. Az eljárásnak azonban hátránya, hogy 25 körülményes és ezért drága. További hátrány abban áll, hogy a motringok a kezelő folyadékokon való átvontatás közben könnyen kászálódnak. A másodsorban leírt eljárás éppen ezt a hát-30 rányt küszöböli ki, mert a lepény a tartószerkezeten lepény alakját változatlanul megtartja. Porlasztott alakú folyadékkal való kezelés azonban kevéssé hatásos, különösen azonban lehetetlen a lepény alakban levő műsely-35 met ezzel az eljárással egyenletesen szappanozni és újra éleszteni (avivage). Ez a hátrány részben arra vezethető vissza, hogy az illető folyadék csak kevéssé emelt hőfok mellett és csak a lepény belső oldalán hat. Ezen-40 kívül súlyos hátránya az eljárásnak, hogy tökéletes kimosás, nevezetesen a szennyezések teljes eltávolítása, még hosszú ideig tartó mosással sem lehetséges. így nem lehetséges rézselyemből készült lepényből a réz teljes eltávolítása. Különösen a tartószerkezet azon pont- 45 jain, ahol a lepény felfekszik, mindig találhatók réznyomok. Ezeket a hátrányokat küszöböli ki a találmány. Ennek értelmében a nedves, savtartalma fonólepényt változtatható nagyságú és 50 rugalmas kerülettel bíró tartószerkezetre helyezzük és ezzel merítjük a szükséges kezelőfolyadékba, p. o. hígított kénsavba, vízbe, szódába és szappanba. Mint tartószerkezetet oly orsót alkalmazhatunk, melynek köpenyét ru- 55 galmasan ágyazott és radiálisán elállítható rudak képezik. Megfelelő méretű motollák is alkalmazhatóak, rugalmas és radiálisan beállítható lécekkel. A tartószerkezetek egy hajtóművel hozhatók 60 kapcsolatba és forgathatók, mimellett a felfektetett lepényeket a folyadékba való merítéssel kezeljük. E célból p. o. a lepényeket periodikusan merítjük a kezelő folyadékba és emeljük ki abból, hogy a folyadék ismét lefolyhasson. 65 Eljárhatunk úgy is, hogy a tartószerkezeteket lassan forgatjuk, miközben a fonólepények csak részben merülnek a folyadékba, úgy hogy a folyadék állandóan és lassan áramlik a lepény minden fonálrétegén keresztül. 70 Kitűnt, hogy ez az eljárás sokkal hatásosabb, mint az, amelynél a fonólepényt röpítő hatás kihasználásával permetezzük. Azok a tisztátlanságok, melyek ezen utóbbi eljárásnál a felfekvési helyekre nagy erővel tapadnak, 75 az új eljárásnál egyáltalán nem fordulnak elő, mert a tartószerkezetnek a fonólepény felfekvési helyeire kifejtett nyomása sokkal kisebb, mint az ismert eljárásnál jelentkező centrifugális erők hatása alatt. Emellett a fonólepényt 80