107250. lajstromszámú szabadalom • Berendezés pénztárellenőrző, elárusító és ehhez hasonló rendeltetésű készülékekhez

- 4 -olyan szöggel fordul el, mint a fog nélküli (g—h) szektor középső része. Más szóval, a (42) kerék két fordulatot végez, amikor a (11) kerék egyszer körülfordul, 5 Végül a (40) és (42) kerekekkel együtt a (41) tengelyre ékelt (43) kerék egy pl. a (31) tengelyen lazán ágyazott (44) kerékkel kapcsolódik. A (44) keréknek (45) kúpos fogazata is van (1. és 2. ábra), amely 10 a (46) kúpkerékkel kapcsolódik, ez pedig a (47) tengely révén a (48) fogaskereket forgatja. A (48) kerék (k, 1, m) fele kerületén csonka (2a. ábra) ós az (51) szán (49) és 15 (50) fogasrúdjaival kapcsolódhat. A vízszintesen vezetett (51) szán az (52) tolókát hordja; ennek oldalfelületei a kiadandó (53) érmék kerületének megfelelően homorúak. Az (54) érmetárba beha,-20 toló (52) tolóka helyzete az (51) szánhoz képest és a fogaskerekek méretezése olyan, hogy amikor a (48) kerék az (f6

) nyíl irányában egy félfordulatot tesz (2a, ábra), az (51) szánt a (49) fogasrúd 25 balra viszi (f7

nyíl); az (52) tolóka ekkor (55) szélével a (48) keréken nyugvó legalsó (53) érmét viszi magával. A mozgás addig tart, amíg az (52) tolóka jobboldali (56) széle el nem hagyta az (53) érmeosz-30 lopot. Ekkor egy újabb érme esik le a (48) kerékre, amely egy félfordulat után az (50) fogasrúd révén ismét jobbra viszi az (51) szánt. Az, (52) tolóka ezalatt egy xijabb érmét hajt maga előtt, még pedig 35 ezúttal jobbra. Ilykép tehát a (48) kerék mozgása folytonos lehet és minden teljes! fordulat két darab érme kiadását eredményezi. Például az „1 cent'-es rekeszben a (43— 40 44—45—46—48—49—50) áttételi viszony olyan, hogy a (42) kerék 72°-os szögelfordúlása [ami a (11) beállító kerék egységnyi szögelfordulásának felel meg] a (48) kerék 180°-os elfordulását eredményezi, 45 vagyis egy érmedarabot szolgáltat vissza. A rekeszt a (30) visszamenesztő kerék (31) tengelyét hajtó motort tápláló áram irányát átváltó szervek egészítik ki. Ezeket a szerveket úgy kell elrendeznünk, 50 hogy az áramkör záródjék, mihelyt a (11) beállítókerék 0 helyzetbe jutott és hogy zárva maradjon, ha az a kerék az (f1

) nyíllal ellenkező értelemben túlhaladt a 0 helyzeten. Ezt az ábra szerint két, át-55 mérőiirányban szemben fekvő (57) és (58) érintkezővel ellátott elosztóval érhetjük, el, mely érintkezők helytálló (59—60), ill. (59'—60') érintkezők egyikével vagy másikával érintkezhetnek. Az (59) és (59') érintkezők villamos kapcsolatban állanak 60 egymással; ugyanez áll a (60—60') érintkezőkre. Az (57) és (58) érintkezőket hordozó (61) tárcsa a, (62) tengelyen ékelt s ugyané tengelyen vannak a felékelt (63) és (64) vezérlőkerekek. A (63) kerék ke- 65 l*iiletének egy harmad (a—p) részén csonka (1. ábra). A nyugalmi helyzetben a fogazott szakasz közepe a kerék legmagasabb pontján van és ez képviseli a „kezdeti" pontot. Ez a kerék két (65) és 70 (66) fogasszektorral kapcsolódhat, (1. és 2. ábra), amelyek a (11) beáll í tókor éken a (0) és (1) jelű szektorok felerészein a (O)-pont kétoldalán foglalnak helyet. A (64) kerék kerületének kétharmad 75 (q—r—s) részén, a (63) kerékkel ellentétes helyen csonka, (3. és 4. ábra) és a (12) kerék oldalán levő (67) szektorral kapcso lódhat (2., 3. és 4. ábra). Ez a szektor a (12) kerék nyugalmi helyzeténél legalsó 80 pontjától balra van (3. és 4. ábra), még pedig a „9"-es osztás bal felében, úgy, hogy amikor a (11) és (12) kerekek az (f2

) nyíl irányában forognak, a (12) kerék a (64) kereket, közvetlen mielőtt egy for- 85 dulat után nyugalmi helyzetét elérné, forgásba hozza, Az egyes rekesz működése, pl. 1 cent-es amerikai pénznem esetében. Legyen valamely cikk ára (n), mely 9

Í

> érték amierikai, vagy magyar pénznem esetében (1) és (9) közé, angol pénznem esetében pedig (1) és (11) közé esik. Az első művelet a berendezés „beállítása". A (14) fogasrúd segélyével (5. ábra), 95 amelyet az (f7

) nyíl irányában mozgatunk, a (11) beállító kereket visszafelé forgatjuk, amely ekkor a (18, 19) retesz kiiktatása folytán a (12) keréktől szabad. Ezzel a (11) kerékkel egymásutáni (n) 100 számú szögelfordulást végeztetünk, amelyek mindegyike (x) foknak felel meg az (f1

) nyíl irányában, úgyhogy a (lft-n)edik, vagy (12—n)-edik szektor széle az áramváltó kerekeinek (62) tengelye által 105 képviselt kezdeti pont jobb oldalára kerül. Ha például az ár 2 cent, ez a szám 8 lesz (1. ábra), amely a (11) kerék legmélyebb pontját fogja elfoglalni. Eme beállítási művelet folyamán a (12) 110' regisztrálókereket a (26) retesz rögzíti. Ami a pénzvisszafizető szerkezetet illeti, a (32) keret az (f4

) nyíllal ellenkező irányban lendült ki, úgyhogy a (11) kerék (n) osztással forgatja el a (40, 42) és (43) ke- 115 rekeket az (f5

) nyíl iránnyal ellenkező