107250. lajstromszámú szabadalom • Berendezés pénztárellenőrző, elárusító és ehhez hasonló rendeltetésű készülékekhez
12. ábra a térítendő összeg szerint a viszszafizetéshez használt érméket feltüntető táblázat; a 13. ábra a berendezés általános működé-5 sét példakép mutató táblázat; a 14. ábra egy a találmány szerint kiképezett pénztárellenőrző készülék oldalnézete; a 15. ábra pedig ennek egyik rekesze elül-10 ről nézve; a 16. és 17. ábrán egy-egy függélyes metszetet látunk a 15. ábra 16—16, illetve 17— 17 metszési síkjai szerint; a 18. és. 19. ábrabeli két séma az általános 15 elrendezés kétféle hasznosítását világítja meg; a 20. ábrán a találmány szerinti elárusító készülék három első rekeszének belsejét mutatja vázlatos elölnézetben, ahol csupán 20 az első rekesz tartalmazza a teljes felszerelést; a 21. ábra ez utóbbinak megfelelő oldalnézet; a 22—25. ábrákon a találmány szerinti ön-25 működő boltot látunk, vázlatos elől- és oldalnézetekben. Az ábrákon az oldalnézetben ábrázolt, tengelyeiken felékelt kerekeket két egyszerű, a tengelyre merőleges vonallal, a 30 laza ágyazású kerekeket pedig agyra szerelve ábrázoltuk. A laza kerekeket — lia külön meg nem említjük — tengelyirányú elmozdulás ellen alkalmas eszközök (nem ábrázolt gyűrűk, 35 vállak, stb.) rögzítik. A kerekek fogazását az alapkörrel és az osztókörrel ábrázoltuk. Egyes fogaskerekek esak. helyenként fogazottak; ezeket „csonka" kerekeknek nevezzük. 40 Pénzrendszerek, amelyekhez a találmány alkalmazható. A találmány mindenféle pénzrendszerhez alkalmazható. . Az alábbi leírásban példaképen a É. A. 45 E. Á. tizedes pénzrendszerét vettük alapul; ennél a rendszernél az egyes reke-. szekhez a következő érmek tartoznak: A rekesz B rekesz 50 C rekesz D rekesz E rekesz F rekesz G rekesz 55 H rekesz I rekesz J rekesz é. i. t. . . 1 centes 5 centes (nikkel) 10 centes (dime) 20 centes (quarter) 50 centes (fél dollár) 300 centes (1 dollár) 2.5 dolláros (%. eagle) 5.— dolláros ('/* eagle) 10.— dolláros (1 eagle) 20.— dolláros (double eagle) A berendezés azonban éppúgy alkalmazható pl. a magyar pénzrendszerhez, amikor 60 a rekeszek a következő beosztásúak lesznek: A rekesz 1 filléres B rekesz ...... 2 filléres C rekesz 10 filléres 65 D rekesz 20 filléres E rekesz 50 filléres F rekesz ...... 1.— pengős stb vagy pedig az angol rendszerhez, amikor: 70 A rekesz K< penny B rekesz 1 penny C rekesz 3 penee D rekesz 6 pence E rekesz 1 shilling 75 F rekesz 2 shilling G rekesz 2X> shilling H rekesz 4 shilling I rekesz 5 shilling J rekesz 10 shilling 80 K rekesz 1 font é. i. t. Az egyes rekesz berendezése. Az 1—6. ábrákon vázolt rekesz főalkatrészei a szekrény falaiban ágyazott közös (13) tengelyre szerelt (11) és (12) kerekek. 85 A (11) kerék a beállító, vagyis a pénztárnak járó összeget megállapító szerkezet működő szerve, amely lazán ül a (13) tengelyen. A 2. ábra szerint ez a kerék egyik (11') fele bizonyos számú, teljesen vagy 90 részlegesen fogazott szektorokból áll. A felosztás — legalább is képzetesen — megfelel a használt pénzrendszernek. így például a magyar vagy amerikai tizedes pénzrendszerek esetében tíz szektora van, 95 míg az angol tizenkettedes (penny), ill. lmszados (sliiling) rendszernél (12), ill. (20) szektora van. Az ismertetés megkönnyítésére ezeket a szektorokat 0—9 számjegyekkel jelöltük 100 (1. ábra), holott a keréken nincsenek szükségképen felírások; nyugalmi helyzetben a (0) számjegy a (11) kerék legmélyebb pontján van. A (11) beállítókerék az (f1 ) nyíl értelmé- 105 ben (1. és 5. ábra) kézzel vagy erőművi úton forgatható. Az ábrázolt példánál a hajtást a fel-alámozgó, szakaszosan csonka (14) fogasrúd közvetíti (5. és 6. ábra), amelynek fogazott a—b szakaszai 11C a (11) kerék egyik felén levő megszakítatlan (11") fogazatával kapcsolódnak. A (14) rúd fogazott a—b szakaszai olyan hosszúak, hogy a (11) kereket egy-egy
