107235. lajstromszámú szabadalom • Cséplőgép és szalmasajtó kapcsolása a mezőn való dolgozáshoz

Megjelent 1933. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BTRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107335. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Cséplőgép és szalmasajtó kapcsolása a mezőn való dolgozáshoz. Heinricli Lanz A. G. Mannheim. k bejelentés napja 1932. évi junius hó 25-ike. Németországi elsőbbsége 1931. évi junius hó 27-ike. Ismeretes cséplőgépeknek szalmasajtókkal a mezőre való kivontatás vagy a mezőn való haladás alatt oly módon való összekapcsolása, hogy a szalmasajtót oldható szer-i kezettel a cséplőgépre akasztják. Emellett a két gép kölcsönös távolságának akkorának) kell lennie, hogy sérülések elkerültessenek Az üzemnél azonban a két gépet egymáshoz kell közelíteni. E "célra eddig1

a i szalmasajtót a cséplőgépről leakasztották és kézzel vagy lovakkal, vagy gépi erővel a cséplőgéphez a kellő helyzetbe húzták. A találmány célja e körülményes munka egyszerűsbítése és oly rendszabályokból áll, melyek a két gép kölcsönös távolságát mind menet, mind üzem közben minden további nélkül biztosítják és a kapcsolat megszakítását feleslegessé teszik. A mellékelt rajz a találmány szerinti berendezésnek két példaképeni foganatosítási alakját tünteti fel. Az 1. és 2. ábrán feltüntetett első foganatosítási alaknál a (b) szalmasajtó (1) keretrészéhez (k)-nál (c) vonórúd csuklósan csatlakozik. A (c) vonórúd, melynek (f) ütközője van, a (d )s (dl) vezetékekben mozog, melyeket az (a) cséplőgép kerete tart. A gép| járása közben az (f) ütköző a (dl) vezetékhez fekszik és helyzetében a (g) kilincs rögzíti, mely az (i) rudazattal kiiktatható. A (dl) veezték és az (f) ütköző között rugalmas (h) betét, pl. rugó, gumiütköző stb. van. A gép beigazításához a szalmasajtót annyira előretoljuk, míg annak tölcsére a cséplőgéphez fekszik; ez a távolság a szíjhossznak is megfelel. Ezt követőleg a sajtót ismert módon a (v) kölöncökkel vagy másefélékkel megtámasztjuk. Ennek a berendezésnek különös előnye az is, hogy az elindulást megkönnyíti, mert az elindulásnál 40 a vonóerő eleinte csak a cséplőgépet hozza mozgásba, mindaddig, ameddig az, (f) ütköző a (dl) vezetékhez fekszik. Csak ezután indul el a szalmasajtó, úgyhogy a kezdeti vontató nyomaték kisebb. 45 A 3. ábra szerinti második1

foganatosítási alaknál az (a) cséplőgépet a (b) szalmasajtóval az (o) vontatórúd csuklósan köti össze, még pedig oly módon, hogy a szalmasajtó és a cséplőgép (q) és (r) szíjtárcsái 50 egymástól akkora távolságban vannak, mely az üzem közben a szíjtárcsákra fektetendő szíj hosszának felel' meg. Kanyarulatokban való haladásnál a két gépnek mereven egymással szemben és egymáshoz közel fekvő 55 részei akadályozóan hatnak, illetőleg egyik vagy másik helyen törésekre adnak alkalmat. Ennek elkerülésére az üzem közben egymáshoz közel fekvő részeket az egyik vagy a másik, vagy mindkét gépről eltávo- 60 lítjuk, miért is azokat könnyen oldhatóan vagy csappanthatóan rendezzük el. A rajzon ezeket a részeket a cséplőgépen és a szalmasajtón az (s) és (t) betűkkel' jelöltük meg. Miután ezeket a részeket átcsappantottuk, 65 A két gép között (u) távolság van mely a két gép két hossztengelyének tetszőleges szöghelyzetét engedi meg. Szabadalmi igények: 1. Cséplőgép és szalmasajtó kapcsolása a 70 mezőn való dolgozáshoz, melyet az jellemez, hogy a két gép egymással szemben fekvő részeinek távolsága a szállításnál önműködő kapcsolószerkezettel vagy az említett részek eltávolításával a kapcsoló 75 csap oldása nélkül meghosszabbítható. 2. Az 1. igényben védett berendezés fogana-