107232. lajstromszámú szabadalom • Telep kátrányos, illetve bitumenes folyadékkal telített burkolási kövek előállítására ásványi anyagokból sajtolt testekből
más felfokozása a szándékolt értékig (pl. 8 atmoszféráig), melynél a keményítés már megkezdődik és folytatódik, különböző, úgy hogy a minden egyes kazánadagnál 5 adódó előzetes keményítés határozatlan és kiszámíthatatlan. d) mert a, nyilt lánggal való szárítás, mint már említettük, egyenlőtlen, minthogy a lánghoz közelebb eső részek koráb-10 ban száradnak ki, mint az attól távolabb fekvő részek, tehát könnyen túl száradnak, sőt esetleg gyenge égetésük is beállhat, minek folytán rideg köveket kapunk, melyek a telítés után is ridegek maradnak; 15 emellett a telítés és egy-egy részlet rugalmassága is más és más. Találmányom célja oly telep létesítése, mely a jelzett hátrányokat kiküszöböli, mely tehát rendkívül gazdaságos módon 20 telített sajtolt testekhez vezet, melyek telítése egymással tökéletesen egyenletesen megegyezik és melyek az útépítési anyagokkal szemben felállított legmagasabb követelményeknek is mindenképpen meg-25 felelnek, amennyiben az eddig rideg telített sajtolt testekkel ellentétben nagy mértékben rugalmasak és egyúttal szívósak. Találmányomat részletesebben a rajzon látható foganatosítási példája kap-30 csán fogom elmagyarázni. Az 1. ábra függélyes metszetben, részben nézetben mutatja a találmányom szerinti telep foganatosítási példájának vázlatát; a 2. ábra az 1. ábra tört 2—2 vonala sze-35 rint képzelt felülnézet, a 3. és 4. ábrák függélyes metszetben és fél felülnézetben a berendezésben előnyösen használható szállító kocsit ábrázolják. Az ásványi kiindulási anyagokat és pe-40 dig vagy kötőszerben gazdag anyagokat (pl. mészkőfajták, krétafajták stb.), melyekhez nemi kell mesterséges kötőszereket hozzáadni vagy kötőszerekben szegény anyagokat (pl. horzsakő, kovaföld, bánya-45 homok, folyami homok, kénmentes kohósalak, stb.), melyekhez csak annyi kötőszert. (pl. égetett meszet, mészhidrátoí, cementet) adagolunk, hogy a sajtolt testek a telítés előtt csakis a gyártási kezeié:?. 50 keresztülviteléhez szükséges kis, legfeljebb körülbelül 5 kg/cm2 nyomótörőszilárdságot vegyék fel. a. raktártérből (b) szállítószalagon a (c) homogenizáló géphez vezetjük, mely pl. különfue lyukasztással ellá-55 tott szitadobból állhat és ez a bizonyos minimális nagyságon alul maradó és a maximális nagyságot felülmúló szemcséket elkülöníti. A maradéknak pl. két részre való osztásánál az egyik rész (cl)-en át a két kamrára osztott (e) Készlettölcsérnek jobb- 60 oldali, a másik ré&z (c2)-n át annak baloldali felébe jut; innen az anyag a keverőgépbe megy, mely pl. egy koller járatból, forgó szárnyaskorongokkal ellátott dezdiitegrátorból vagy más efféléből áll- 65 hat, ebben az anyagot esetleges szétaprítás mellett alaposan összekeverjük, mimellett egyidejűleg szabályozhatóan vizet is adagolhatunk, mit azonban ezen keverőgép és egy (í) hidraulikus sajtó között 70 utólag is tehetünk; e sajtóhoz a (d) keverőgépből jövő anyagot pl. a rajzban fel nem tüntetett szállítószalag vezeti, A vízhozzáadagolásnál és saj tolásnál arra kell ügyelni, hogy a sajtolandó anyag 75 nedvességének annál nagyobbnak és a sajtoló nyomásnak annál kisebbnek kell lenni, minél nagyobb rugalmas,ságot követelünk a telített burkoló kövektől, mert az, ily módon sajtolt kövek kiszárításuk 80 után és telítésük előtt aránylag nagyobb porozítást mutatnak, tehát a telítésnél aránylag több telítőszert vesznek fel, A sajtolandó anyagnak a (e) homogenizáló gépben való szitálása és a nedvesség, va- 85 lamint sajtoló nyomás tekintetében előbb megadott szabály pontos betartása által az esetben, ha a sajtolt testeknek a telítés előtti szárítását is helyesen végezzük, el lehet érni, hogy az összes sajtolt testek 90 egyenként és egymás között teljesen egyenletes struktúrában, minőségben és nagysági méretben jutnak a telítő kazánba, úgy hogy a telítéssel teljesen egyenletes sajátosságú burkolási anyagot 95 kapunk. Az (f) sajtóból jövő sajtolt testek 0 3. és 4. ábráin feltüntetett (g) kocsikra kerülnek, melyek (h) síneken továbbíthatók. A (g) kocsiknak (gl) kocsivázuk van, iqi mely levehető (g2"i dobogót vagy effélét hord, amelyen két felfelé nyúló (g3) rúd van megerősítve; a (g2) dobogón nyugszik a (g4) dobogó, mely (g2)-be beépített (g5) görgőkön továbbítható. A (g2) és (g4) do- IOÍ bogók köralakúalv és a sajtolt testeket a (g4) dobogóra körhengeralakban rakjuk (4. ábra) és pedig (g5) üregnek a középen való meghagyásával (4. ábra). A (g) kocsikat a sajtolt testekkel a (k) ll< állványban elrendezett (ki) nyílás alatt, a (g2) dobogó nélkül a (g3) rudaknál fogva a kereken futó (il) emelőgép segítségével húzzuk fel, miáltal a sajtolt testeket tartó (g4) dobogó a (k) állvány ma- li! gasságáig jut, a kocsi (g) kocsiváza pedig a síneken visszamarad. Az álló (j) szárítóhenger részben a (k)