107218. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a cementégetés nyersanyagainak előkészítésére

2. vízben oldhatatlanoknak, vagy nehezen oldhatóknak kell lenniök és 3. a víztől eltérő fajsúllyal kell birniok. 5 Példaképpen a következő alkalmas szerves lolyadékokat említhetjük: nyersolaj vagy ennek folyékony lepárlási termékei, pl. paraííinolaj, vagy benzol vagy ebből kapott termékek, amelyek az emlí-10 tett követelményeknek eleget tesznek. A tapasztalat azt mutatja, hogy általában előnyös az eljárásnál kb. a száraz anyaggal egyenlő súlymennyiségű szerves folyadékot alkalmazni. 15 A megfelelő nagyságú szemcsék képződéséhez szükséges víz mennyiségét bizonyos határok között változtathatjuk. Ez a vízmennyiség bizonyos mértékben függ az alkalmazott szerves folyadéktól, to-20 vábbá tekintettel kell lennünk a nyersanyagok lehetséges víztartalmára ha ezeket a finom őrlés előtt nem szárítjuk. A nyersanyagok szárítása nem mindig szükséges, de lia nem szárítjuk őket, ak-25 kor a hozzáadott vízmennyiséget a nyersanyagok víztartalmának megfelelőleg csökkentenünk kell. Pl. paraffinolaj, vagy petróleum szerves folyadékként való alkalmazásánál a kezelt száraz anyag mennyisé,30 gének 15—30%-át kitevő ossz-vízmennyiség alkalmas szilárd szemcsék előállítására, amely vízmennyiség csupán a fele a nedves eljárásoknál jelenleg használt vízmennyiségeknek. Továbbá a vízhozzá-35 adás függ a nyersanyagok természetétől és különösen ezeknek az anyagoknak a képlékenységétől. A nyersanyagok elporítására és összekeverésére alkalmazható fent ajánlott 40 eljárások közül, melyeknél a fentemlített elvet alkalmazzuk, két egymástól némileg különbözőt a következőkben részletesebben leírunk. Abban az esetben, midőn a meszet és 45 agyagot a szerves folyadékban porítjuk el és keverjük össze és vizet a kész keverékhez adunk, a következőképpen járhatunk el. Mindegyik nyersanyagot száraz, vagy csaknem száraz állapotban a 50 maga kőzúzógépébe visszük és onnan egy közös golyósmalomba, ahonnan a nyersanyagokból készített, durván őrölt keveréket csőmalomba továbbítjuk. Ebbe a malomba, melyet a nyersanyagok fino-55 mabb megőrlésére és összekeverésére használunk, a szokásos víz helyett a szerves folyadékot visszük be olyan menynyiségben, hogy az őrlőtesteket elfedje. A csőmalmot elhagyó őrölt anyagot, amely a szerves folyadékban megmo- 60 sott és bensőleg kevert nyersanyagokból áll, állandó forgásban tartott keverő szerkezettel ellátott csatornába, vagy tartányba visszük. Itt a vizet fecskendőkkel vagy hasonlókkal adagoljuk, mi mellett a 65 szemcsék képződése önmagától egyszerre megindul és gyorsan befejeződik. Egyidejűleg a szerves folyadék felszabadul és tiszta állapotban csaknem teljesen kiűzetik a pépből, úgy, hogy elvezethetjük és újra 70 felhasználhatjuk. Minthogy a képződött szemcsék bizonyos mértékben képlékenyek, könnyen átnyomhatjuk őket egy sajtón, melyből zsinór alakjában távoznak, hogy így a belőlük ki nem választott 75 szerves folyadékmaradék legnagyobb részét eltávolítsuk. Ennek a sajtónak vágóberendezése lehet, amely a zsinórokat megfelelő nagyságú darabokra vágja. A sajtolásnál egyúttal azzal, hogy a dara- 80 bokát rázzuk, vagy himbáljuk vagy más módon mozgatjuk, a szemcsékben maradt szerves folyadékmaradék egy részét is eltávolíthatjuk. A szemcséket most közvetlenül az 85 égetőkemencébe vihetjük, vagy az égetés előtt, esetleg az előbb említett sajtolás helyett is, az égetőkemence távozó gázainak magas hőmérsékletét felhasználhatjuk a szemcsék víz- és szerves folyadék- 90 m aradék tartalmának elpárologta,tására. Ezt a kezelést szárító berendezésben végezhetjük. A képződött gőzök megsűrítősével a szemcsékben maradt szerves folyadékot teljesen visszanyerhetjük. A 95 szerves folyadék így létesített árama a ikiömlés következtében előálló veszteség pótlására csak igen kis folyadék utánpótlást igényel. Az eljárásnak ugyanezen elven alapuló 100 másik foganatosítási módja a következő. Az agyagot nedvesen őröljük, vagy az egész vízmennyiségben megmossuk, amely a kész szemcsékben kell, hogy foglaltassák és így igen finom őrleményt kapunk, 105 továbbá a meszet nedvesen őröljük, vagy a szerves folyadékban mossuk. Ezután a két pépet bensőleg összekeverjük, amikor is a víz a szemcsék képződésével egyidejűleg felszabadítja és csaknem telje- 110 sen kiűzi a szerves folyadékot. A szemcséket azután az előbbi foganatosítási módnál leírt módon kezeljük. Azáltal, hogy a fentemlítettnél kisebb vízmennyiséget adunk a keverékhez,- 115 azaz a száraz anyag súlyának 15—30%-át,