107165. lajstromszámú szabadalom • Eljárás színes reprodukcióhoz való negatívoknak vagy diapozitívoknak, különösen réznegatívoknak előállítására

— 8 — akként exponálunk, hogy csak az ablakok, vagyis a tulajdonképpeni fényforrások vannak megvilágítva és azutan elő­hívunk. Az ily módon kapott előtétnegatív 5 az ablakon, a tulajdonképpeni fényfor­ráson kívül nem mutat rajzot. Ez az elő­tétnegatív mögött már most egy orto­ráson kívül nem mutat rajzot. Ez elő­exponálunk és az előtétnegatív eltávolí­tó tása után az ablakrajzot egész rövid ideig utóexponáljuk. Ezáltal a helyiségnek tel­jes rajzú negatívját kapjuk az ablakrajz fenntartásával, ami eddig nem volt le­hetséges. 15 Hasonló módon készíthető ezen eljárás­sal kemény negatívról diapozitív. Egy ilyen diapozitív egyrészt tartalmazza a mély rajzot, másrészt pedig az erősen fe­dett rajzot hosszabb előexponálás révén 20 kihozza. Mint már említve volt, az eljárás pon­tos foganatosításának előfeltétele, hogy a kazetta oly berendezésű legyen, amely a lemezek helyzetét matematikai pontos-25 sággal rögzíti. A csatolt rajz az ily berendezésnek egy foganatosítási alakját mutatja példakép­pen. Az 1. ábra a kazetta felülnézete; a 30 2. ábra az 1. ábra A—B vonala szerinti metszet; a 3. ábra az 1. ábra C—D vonala szerinti metszet. Az ábrák értelmében a kazetta két 35 szemben fekvő (a) és (b) oldalain a (c) és (d )sinek vannak, amelyek az (e1 , e2 ) és (f1 , f2 ) szánokat vezetik. E szánok páro­sával hordják a (g1 , g2 , h1 , h2 ) rudakat, amelyek belső végükön az (i) és (k) össze-40 kötő darabok révén egymáson rögzítve vannak. Az 1. ábra az (e1 , e2 ) és (f1 , f2 ), va­lamint a hozzájuk tartozó (g1 , g2 , h1 , h'2 ) rudakat legszélső állásukban szemlélteti. A szánok a (c, d) vezetősíneken eltolhatók, 45 vagyis egymáshoz közelíthetők és egy­mástóli távolságuk a mindenkori lemez­alaknak megfelelően állítható be. A (g1 , g2 , h1 , h2 ) rudakon (1, m, n) és (o) szánok mozoghatnak az (e) és (f) szánok mozgási 50 irányára merőleges irányban. E szánok mindegyike két részből áll, melyek a (q) és (r) lemezek ágyazására való (p) hor­nyot tartalmazzák. Az (1) és (n) szánokon (s) ütköző párok vannak, amelyek a (t) 55 rugók hatása alatt a lemezek éleihez szo­rulnak és a lemezeket az (u) nyíl irányá­ban eltolni törekszenek. Az (s) ütközők rugóik hatása ellenében a (v) excenterek révén kiiktathatók, amely excenterek a szánokon forgathatóan vannak ágyazva és í excentrikus felületeikkel az (s) ütközőket hordó (x) csapszegek (w) peckeire hatnak. Az 1. ábra, az ütközőket kiiktatott helyze­tükben telt vonalakkal mutatja, míg ellen­ben beiktatott helyzetük, amelyben a (q) 6 és (r) lemezek rögzítő nyomás alatt álla­nak, vonalkázottan van feltüntetve. A (k) összekötő darabnak megfelelő rugalmas rögzítő berendezése van, amely a munka­helyzetben a lemezeket az (y) nyíl irá- 7 nyában törekszik eltolni. Az (n) és (o) szá­nokon merev, vagyis nem rugalmas (z) ellenütközők vannak. Ezek az ütközők az (1) tengelyeken forgathatóan ágyazott tár­csákból állanak, amelyeknek (2) ütköző- 7 felülete kis görbületű ív alakjával bir. A tárcsák lengését a (3) kivágások hatá­rolják, amelyekbe a (4) peckek belenyúl­nak. Hasonló szerkezetű ellenütköző van az (i) összekötődarabban, úgy, hogy a le- 8 mezek a három rugalmas (s) pont ós a szemben fekvő nem rugalmas, azonban a (3) kivágások mérve szerint a lemezélek felületi kiképzéséhez alkalmazkodó (2) pon­tok közt vannak befogva. A (q) és (r) le- 8 mezeket az (5) kallantyúval biztosítjuk a (p) hornyokban, amely kallantyúk a le­mezeket a horony felületéhez szorítják. Látható tehát, hogy a kazettának ismer­tetett befogószerkezete az (e\ e2 ) és (f1 , f2 ), 9 illetve az (1, m, n, o) szánok eltolása révén minden lemezalakhoz alkalmazkodhatik. A lemezek mindenkori helyzetét a rugal­mas (s) ütköző pontosan rögzíti. A rugal­mas ütközők akként rögzítik a lemezt, 9 hogy az kivételkor és újbóli behelyezés­kor állandóan matematikailag pontosan ugyanazt a helyzetet foglalja el. Hasonló rögzítőberendezés van magán a fényképezőgépen, vagyis azon a részen, 1 amelybe a kazettát behelyezzük, hogy a kazettának ugyanazt a helyzetét minden­kor matematikai pontossággal biztosítsuk. Szabadalmi igények: 1. Eljárás színes reprodukcióhoz való ne- \ gatívoknak vagy diapozitívoknak, kü­lönösen résznegatívoknak előállítására, amit az jellemez, hogy az exponálási folyamatot legalább is két, időrendben egymásután következő részre osztjuk 1 fel és hogy az egyik részben a reprodu­kálandó eredetinek külön előállított negatívját fedés céljából a fényérzé­keny réteg elé helyezzük, mimellett az eredeti is lehet negatív. 1 2. Az 1. igény szerinti elj TLL'CIS kiviteli módja, amit az jellemez, hogy a pan-

Next

/
Thumbnails
Contents