107165. lajstromszámú szabadalom • Eljárás színes reprodukcióhoz való negatívoknak vagy diapozitívoknak, különösen réznegatívoknak előállítására
— 8 — akként exponálunk, hogy csak az ablakok, vagyis a tulajdonképpeni fényforrások vannak megvilágítva és azutan előhívunk. Az ily módon kapott előtétnegatív 5 az ablakon, a tulajdonképpeni fényforráson kívül nem mutat rajzot. Ez az előtétnegatív mögött már most egy ortoráson kívül nem mutat rajzot. Ez előexponálunk és az előtétnegatív eltávolító tása után az ablakrajzot egész rövid ideig utóexponáljuk. Ezáltal a helyiségnek teljes rajzú negatívját kapjuk az ablakrajz fenntartásával, ami eddig nem volt lehetséges. 15 Hasonló módon készíthető ezen eljárással kemény negatívról diapozitív. Egy ilyen diapozitív egyrészt tartalmazza a mély rajzot, másrészt pedig az erősen fedett rajzot hosszabb előexponálás révén 20 kihozza. Mint már említve volt, az eljárás pontos foganatosításának előfeltétele, hogy a kazetta oly berendezésű legyen, amely a lemezek helyzetét matematikai pontos-25 sággal rögzíti. A csatolt rajz az ily berendezésnek egy foganatosítási alakját mutatja példaképpen. Az 1. ábra a kazetta felülnézete; a 30 2. ábra az 1. ábra A—B vonala szerinti metszet; a 3. ábra az 1. ábra C—D vonala szerinti metszet. Az ábrák értelmében a kazetta két 35 szemben fekvő (a) és (b) oldalain a (c) és (d )sinek vannak, amelyek az (e1 , e2 ) és (f1 , f2 ) szánokat vezetik. E szánok párosával hordják a (g1 , g2 , h1 , h2 ) rudakat, amelyek belső végükön az (i) és (k) össze-40 kötő darabok révén egymáson rögzítve vannak. Az 1. ábra az (e1 , e2 ) és (f1 , f2 ), valamint a hozzájuk tartozó (g1 , g2 , h1 , h'2 ) rudakat legszélső állásukban szemlélteti. A szánok a (c, d) vezetősíneken eltolhatók, 45 vagyis egymáshoz közelíthetők és egymástóli távolságuk a mindenkori lemezalaknak megfelelően állítható be. A (g1 , g2 , h1 , h2 ) rudakon (1, m, n) és (o) szánok mozoghatnak az (e) és (f) szánok mozgási 50 irányára merőleges irányban. E szánok mindegyike két részből áll, melyek a (q) és (r) lemezek ágyazására való (p) hornyot tartalmazzák. Az (1) és (n) szánokon (s) ütköző párok vannak, amelyek a (t) 55 rugók hatása alatt a lemezek éleihez szorulnak és a lemezeket az (u) nyíl irányában eltolni törekszenek. Az (s) ütközők rugóik hatása ellenében a (v) excenterek révén kiiktathatók, amely excenterek a szánokon forgathatóan vannak ágyazva és í excentrikus felületeikkel az (s) ütközőket hordó (x) csapszegek (w) peckeire hatnak. Az 1. ábra, az ütközőket kiiktatott helyzetükben telt vonalakkal mutatja, míg ellenben beiktatott helyzetük, amelyben a (q) 6 és (r) lemezek rögzítő nyomás alatt állanak, vonalkázottan van feltüntetve. A (k) összekötő darabnak megfelelő rugalmas rögzítő berendezése van, amely a munkahelyzetben a lemezeket az (y) nyíl irá- 7 nyában törekszik eltolni. Az (n) és (o) szánokon merev, vagyis nem rugalmas (z) ellenütközők vannak. Ezek az ütközők az (1) tengelyeken forgathatóan ágyazott tárcsákból állanak, amelyeknek (2) ütköző- 7 felülete kis görbületű ív alakjával bir. A tárcsák lengését a (3) kivágások határolják, amelyekbe a (4) peckek belenyúlnak. Hasonló szerkezetű ellenütköző van az (i) összekötődarabban, úgy, hogy a le- 8 mezek a három rugalmas (s) pont ós a szemben fekvő nem rugalmas, azonban a (3) kivágások mérve szerint a lemezélek felületi kiképzéséhez alkalmazkodó (2) pontok közt vannak befogva. A (q) és (r) le- 8 mezeket az (5) kallantyúval biztosítjuk a (p) hornyokban, amely kallantyúk a lemezeket a horony felületéhez szorítják. Látható tehát, hogy a kazettának ismertetett befogószerkezete az (e\ e2 ) és (f1 , f2 ), 9 illetve az (1, m, n, o) szánok eltolása révén minden lemezalakhoz alkalmazkodhatik. A lemezek mindenkori helyzetét a rugalmas (s) ütköző pontosan rögzíti. A rugalmas ütközők akként rögzítik a lemezt, 9 hogy az kivételkor és újbóli behelyezéskor állandóan matematikailag pontosan ugyanazt a helyzetet foglalja el. Hasonló rögzítőberendezés van magán a fényképezőgépen, vagyis azon a részen, 1 amelybe a kazettát behelyezzük, hogy a kazettának ugyanazt a helyzetét mindenkor matematikai pontossággal biztosítsuk. Szabadalmi igények: 1. Eljárás színes reprodukcióhoz való ne- \ gatívoknak vagy diapozitívoknak, különösen résznegatívoknak előállítására, amit az jellemez, hogy az exponálási folyamatot legalább is két, időrendben egymásután következő részre osztjuk 1 fel és hogy az egyik részben a reprodukálandó eredetinek külön előállított negatívját fedés céljából a fényérzékeny réteg elé helyezzük, mimellett az eredeti is lehet negatív. 1 2. Az 1. igény szerinti elj TLL'CIS kiviteli módja, amit az jellemez, hogy a pan-
