107165. lajstromszámú szabadalom • Eljárás színes reprodukcióhoz való negatívoknak vagy diapozitívoknak, különösen réznegatívoknak előállítására

— 2 — kazettából; a kazettát ezután eredeti helyzetébe ismét visszahelyezzük a fényképezőgépbe és az utóexponálást kék fénnyel, eléhelyezett kékfényszűrő segélyével, vé-5 gezzük. Az előhívás a szokásos módon történik. A 3. előtétnegatív előállítása három munkamenetre oszlik. Az exponálatlan lemezt először az 1. elő-10 tétnegatív mögött narancsfényszűrőn át narancsszínű fénnyel exponáljuk. Az 1. előtétnegatívnak a kazettából való kivétele és a 2. előtétnegatív behelyezése után az eléhelyezett narancsféiiyszűrőn 15 át ismét előexponálunk. Végül pedig a 2. előtétnegatívnak a kazettából való kivétele után ismét narancsszínű fénnyel utóexponálunk. Az előexponálások az előtétnegatívok 20 előállításánál nem okvetlenül szükségesek. Az. így kapott előtétnegatívok a készítésüknél alkalmazott munkamenetek szerint oly tulajdonságokkal bírnak, amelyek 25 helyes színértékű résznegatívok előállítására döntő jelentőségűek. Az 1. előtétnegatívnál, mint már említettük, a „sárga" és „kék" az eredetinek gyenge, erős és egyenlő színárnyalatai sze-30 rint többé-kevésbbé fedettek, ellenben a gyenge és erős vörös színárnyalatok többékevésbbé átlátszóak. A 2. előtétnegatívnál még a „vörös" is fedett, ami eddig nem volt elérhető, 35 ugyancsak úgy, mint eddig a „kék", míg a „sárga" nyitott. A 3. előtétnegatívnál a „kék" nagyon tisztán és átlátszóan jelenik meg, ellenben a „vörös" és a „sárga" a legnagyobb 40 mértékben fedettek. A három előtétnegatívot a résznyomónegatívok exponálásánál tetszés szerint használjuk fel és pedig következőképpen. a) Sárga résznyomónegatívok előállítása. 45 Az exponálatlan pankromatikus lemezt az 1. előtétnegatív mögött először narancsfényszűrőn át exponáljuk; az 1. előtétnegatívot azután felcseréljük a 3. előtétnegatívval és az előexponálást kékfény-50 szűrőn át folytatjuk. Végül pedig a 3. előtétnegatív eltávolítása után kékfénnyel utóexponálunk. Az előhívást a szokásos módon végezzük. Az eddig szokásos sárga negatívoknál a 55 „kék" nincs kellőképpen fedve; a „vörös" és a „sárga": átlátszóak. Hogy e negatívokat helyes színértékkel kapjuk meg, a színek retusálása szükséges. így pl. a „kék" erősebb fedésbe, a „vörös" teljes fedésbe hozandó, minthogy eddig nem volt lehet- 60 séges a „vörös"-et sárga résznyomólemezből fedetten megkapni. A „vörös"-nek fedését azáltal érjük el, hogy a vörös résznyomónegatívból másolatot viszünk át a sárga résznyomónegatívra. 65 A találmány értelmében elkészített sárga résznyomónegatívnak nincsenek e hibái; ennél a gyenge sárga színárnyalatok megmaradnak, ellenben a „vörös" és „kék" teljesen ki vannak küszöbölve. A 70 sárga résznyomónegatív tehát teljesen megfelel a színes eredeti sárga értékének. b) VÖrös résznyomónegatív előállítása. Az exponálatlan pankromatikus lemezt a 3. előtétnegatív mögött eléje helyezett 75 kékfényszűrővel kékfény útján előexponáljuk. Ezután a 3. előtétnegatívot kicseréljük a 2. negatívval és az előexponálást zöldfényszűrőn át zöldfénnyel folytatjuk. Az utóexponálást a 2. előtétnegatív eltávo- 80 lítása után ismét zöldfénnyel végezzük és azután a szokásos módon előhívunk. Ennek a találmány szemit előállított résznyomónegatívnak haladást jelentő eltérése az eddig ismertekkel szemben ab- 85 ban áll, hogy a „sárga" és a „kék" lényegesen jobban fedettek és hogy a gyenge „vörös" nyitottabb, ami által a színes eredeti valóságos vöröstartalmát el lehet érni. c) Kék résznyomónegatív előállítása. 90 Az exponálatlan, pankromatikus lemezt az 1. előtétnegatív mögött eléhelyezett narancsfényszűrőn át narancsszínű fénynyel előexponáljuk. Ezután az 1. előtétnegatívot kicseréljük a 2. negatívval és 95 folytatjuk az előexponálást a narancsfényszűrőn át, tehát ugyanőzon fénnyel. A 2. előtétnegatív eltávolítása után a narancsfényszűrőn át utánexponálunk és azután a szokásos módon előhívunk. lOi Az eddig szokásos kék résznyomónegatívval való összehasonlítás azt eredményezi, hogy a találmány szerint a „sárga" és „vörös" lényegesen jobban fedettek, így tehát ez a negatív is az eredeti valóságos 105 kékért ékén e k m e g f el el. A találmány szerinti előexponálásokkal tehát elérjük azt, hogy azok a színek, amelyek a mindenkori résznyomó negatívban kiválasztandók, teljes fedésbe jutnak. no Az utóexponálásoknak az a célja, hogy a megfelelő résznyomónegatívnak mindenkori gyenge színárnyalatai megmaradjanak.