107159. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízgáz folytonos előállítására

— 2 — tok pl. középnémetországi barnaszén­koksznál kb. 1100—1200 C°-on fekszenek. Minthogy már most ez eljárás szerint le­hetséges a vízgőz túlhevítésénél ezen hő-5 mérsékletek alatt maradni és minthogy a tüzelőanyagágyban nem léphetnek fel ma­gasabb hőmérsékletek, mint amilyen a gőz hőmérséklete, a gőzhőmérsékletben egyszerű eszközzel rendelkezünk arra a 10 célra, hogy az elgázosítást mindenkor a hamu mindenkori tulajdonságaihoz pon­tosan hozzáilleszkedő módon úgy vihessük keresztül, hogy salak nem képződik, ha­nem a hamu laza, poralakú vagy szemcsés 15 alakban marad vissza. Kitűnt továbbá, hogy igen gyakran még akkor sem áll be salakképződés, ha a gőz­hőmérséklet valamivel magasabb a hamu lágyulási vagy olvadási pontjánál. Ennek 20 az a magyarázata, hogy a gőz a tüzelő­anyagba való belépésekor a gőz elbontása folytán azonnal lehűlést szenved, minél­fogva a tüzelőanyagágy maga nem veszi fel a gőz hőmérsékletét és a hamu ma-25 gasabb gőzhőmérséklet ellenére nem hevül olvadási pontja fölé. A gőznek legkedve­zőbb hőmérséklete tehát nem kell, hogy okvetlenül a hamu lágyulási, illetve olva­dási pontja alatt feküdjön, hogy a talál-30 mány szerinti eljárás értelmében salak képződését megakadályozzuk, hanem azt minden egyes esetben a hamu különleges sajátságainak megfelelően kell megválasz­tani. Általánosságban azonban azt mond-85 hatjuk, hogy a gőzhőmérsékleteknek a hamu olvadási hőmérsékletét nem szabad lényegesen túlhaladnia. Az eljárásnak további nagy előnye az, hogy technikailag nem jár nehézségekkel 40 a gőznek regenárotok segítségével, pl. 1200 C°-ra való hevítése, amint ez a jelen el­járáshoz szükséges. Ismeretes, hogy ezen a hőmérsékleten még közönséges samott alkalmazható, míg magasabb hőmérsékle-45 ten már csak egészen különleges, rend­szerint drága anyagok használhatók. A gőz túlhevítésének nehézségei, amelyek eddig útját állottak az erősen túlhevített gőzzel való folytonos vízgáz előállító eljá-50 rásoknak a gyakorlatba való bevezetését, a találmány szerinti eljárásnál ennél­fogva ki vannak küszöbölve. Barnaszénkoksz helyett barnaszenet is alkalmazhatunk, minthogy ez az elgázosí­tásnál a bekövetkező száraz desztilláció 5Í következtében koksszá alakul át. Példa: A generátor felső részébe folytatólago­san 1—5 mm szemcsenagyságú és kb. 5% vizet tartalmazó, barnaszéndesztillációból 6( eredő kokszot vezettünk be. A generátor aknájában a tüzelőanyag samottrostélyon kb. 2 m rétegmagasságban feküdt. A gene­rátor alsó részébe, a rostély alatt, ugyan­csak folytonosan 1100—1150 C° hőmérsék- 65 letű túlhevített vízgőzt vezettünk be. Ek­kor állandó üzemben a következő össze­tételű gázt kaptuk: 26.4% C02 , 9.2% CO, 61.0% H2 , 0.4% CH4 , 3.0% N». 70 Ez a gáz a generátort 350 C° átlagos hő­mérsékleten hagyta el. Az elgázosítás ma­radékait a gőz belépési helye alatt oly mér­tékben vezettük ki a generátorból, hogy az egész nyrtgvó tüzelőanyagoszlop egyen- 75 letesen, lassan és csendesen sülyedt lefelé, míg friss desztillációs koksznak állandó bevezetésével a tüzelőanyagágy rétegma­magasságát állandóan fenntartottuk. Enenk a tüzelőanyagoszlopnak ellen- 80 állása a tüzelőanyag szemcsés minősége folytán aránylag csekély volt. A generá­tor teljesítőképessége gázköbméterekben az akna keresztmetszetének egy-egy négy­zetméterére számítva aránylag nagy volt, 85 nevezetesen kb. 400 m3 pro m2 . Külön in­tézkedésekkel könnyen megakadályozhat­juk a tüzelőanyagoszlop helyváltozásait, különösen az elgázosítandó anyagnak nem szándékolt örvénylését vagy annak ú. n. 90 táncolását. Szabadalmi igény: Eljárás vízgáznak folytonos előállítására túlhevített vízgőz segítségével, azzal jellemezve, hogy az elgázosításhoz 95 barnaszenet vagy barnaszénkokszot használunk és az ehhez szükséges me­leget kizárólag oly vízgőzzel vezetjük be, amelynek hőmérséklete 900 C° és 1500 C» között, célszerűen 1000—1200 100 C°-on van. Pallas nyomda, Budapest. 107176

Next

/
Thumbnails
Contents