107159. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízgáz folytonos előállítására
— 2 — tok pl. középnémetországi barnaszénkoksznál kb. 1100—1200 C°-on fekszenek. Minthogy már most ez eljárás szerint lehetséges a vízgőz túlhevítésénél ezen hő-5 mérsékletek alatt maradni és minthogy a tüzelőanyagágyban nem léphetnek fel magasabb hőmérsékletek, mint amilyen a gőz hőmérséklete, a gőzhőmérsékletben egyszerű eszközzel rendelkezünk arra a 10 célra, hogy az elgázosítást mindenkor a hamu mindenkori tulajdonságaihoz pontosan hozzáilleszkedő módon úgy vihessük keresztül, hogy salak nem képződik, hanem a hamu laza, poralakú vagy szemcsés 15 alakban marad vissza. Kitűnt továbbá, hogy igen gyakran még akkor sem áll be salakképződés, ha a gőzhőmérséklet valamivel magasabb a hamu lágyulási vagy olvadási pontjánál. Ennek 20 az a magyarázata, hogy a gőz a tüzelőanyagba való belépésekor a gőz elbontása folytán azonnal lehűlést szenved, minélfogva a tüzelőanyagágy maga nem veszi fel a gőz hőmérsékletét és a hamu ma-25 gasabb gőzhőmérséklet ellenére nem hevül olvadási pontja fölé. A gőznek legkedvezőbb hőmérséklete tehát nem kell, hogy okvetlenül a hamu lágyulási, illetve olvadási pontja alatt feküdjön, hogy a talál-30 mány szerinti eljárás értelmében salak képződését megakadályozzuk, hanem azt minden egyes esetben a hamu különleges sajátságainak megfelelően kell megválasztani. Általánosságban azonban azt mond-85 hatjuk, hogy a gőzhőmérsékleteknek a hamu olvadási hőmérsékletét nem szabad lényegesen túlhaladnia. Az eljárásnak további nagy előnye az, hogy technikailag nem jár nehézségekkel 40 a gőznek regenárotok segítségével, pl. 1200 C°-ra való hevítése, amint ez a jelen eljáráshoz szükséges. Ismeretes, hogy ezen a hőmérsékleten még közönséges samott alkalmazható, míg magasabb hőmérsékle-45 ten már csak egészen különleges, rendszerint drága anyagok használhatók. A gőz túlhevítésének nehézségei, amelyek eddig útját állottak az erősen túlhevített gőzzel való folytonos vízgáz előállító eljá-50 rásoknak a gyakorlatba való bevezetését, a találmány szerinti eljárásnál ennélfogva ki vannak küszöbölve. Barnaszénkoksz helyett barnaszenet is alkalmazhatunk, minthogy ez az elgázosításnál a bekövetkező száraz desztilláció 5Í következtében koksszá alakul át. Példa: A generátor felső részébe folytatólagosan 1—5 mm szemcsenagyságú és kb. 5% vizet tartalmazó, barnaszéndesztillációból 6( eredő kokszot vezettünk be. A generátor aknájában a tüzelőanyag samottrostélyon kb. 2 m rétegmagasságban feküdt. A generátor alsó részébe, a rostély alatt, ugyancsak folytonosan 1100—1150 C° hőmérsék- 65 letű túlhevített vízgőzt vezettünk be. Ekkor állandó üzemben a következő összetételű gázt kaptuk: 26.4% C02 , 9.2% CO, 61.0% H2 , 0.4% CH4 , 3.0% N». 70 Ez a gáz a generátort 350 C° átlagos hőmérsékleten hagyta el. Az elgázosítás maradékait a gőz belépési helye alatt oly mértékben vezettük ki a generátorból, hogy az egész nyrtgvó tüzelőanyagoszlop egyen- 75 letesen, lassan és csendesen sülyedt lefelé, míg friss desztillációs koksznak állandó bevezetésével a tüzelőanyagágy rétegmamagasságát állandóan fenntartottuk. Enenk a tüzelőanyagoszlopnak ellen- 80 állása a tüzelőanyag szemcsés minősége folytán aránylag csekély volt. A generátor teljesítőképessége gázköbméterekben az akna keresztmetszetének egy-egy négyzetméterére számítva aránylag nagy volt, 85 nevezetesen kb. 400 m3 pro m2 . Külön intézkedésekkel könnyen megakadályozhatjuk a tüzelőanyagoszlop helyváltozásait, különösen az elgázosítandó anyagnak nem szándékolt örvénylését vagy annak ú. n. 90 táncolását. Szabadalmi igény: Eljárás vízgáznak folytonos előállítására túlhevített vízgőz segítségével, azzal jellemezve, hogy az elgázosításhoz 95 barnaszenet vagy barnaszénkokszot használunk és az ehhez szükséges meleget kizárólag oly vízgőzzel vezetjük be, amelynek hőmérséklete 900 C° és 1500 C» között, célszerűen 1000—1200 100 C°-on van. Pallas nyomda, Budapest. 107176
