107159. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízgáz folytonos előállítására
Megjelent litóH . évi szeptember hó 255 -én . AGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107159. SZÁM. — Il/e. OSZTÁLY. Eljárás vízgáz folytonos előállítására. I. G. Farbeniiidustrie A. G. Frankfart a/M. A bejelentés napja 1932. évi február hó 8-ika. Németországi elsőbbsége 1931. évi íebruás hó 21-ike. Ismeretes, hogy vízgázt folytonosan előállíthatunk, ha erősen felhevített vízgőzt hagyunk tüzelőanyagokra hatni. Különös jelentőségre ezek az eljárások azon-5 ban eddig nem tettek szert, mert a vízgőzt oly magas hőmérsékletekre, pl. 1500 C°-nál magasabbra, kellett hevíteni, hogy a túlhevítős technikai keresztülvitele a legnagyobb nehézségekbe ütközött. Ennélfogva 10 arra törekedtek, hogy alacsonyabb, technikailag könnyen elérhető gőzhőmérsékletekkel érjenek célt. Ez lehetséges akkor, ha a tüzelőanyagágyhoz további melegmennyiségeket vezetnek, pl. a generátor-15 falak külső fűtése útján, vagy pedig oly módon, hogy a vízgőzhöz vízgázt kevernek és ezt a gőzzel egyidejűleg magas hőmérsékletre hevítik. Más eljárások értelmében a gőzt levegővel vagy oxigénnel 20 keverik. Ebben az esetben a vízgázképződés mellett egyidejűleg a tüzelőanyagnak elégése megy végbe közvetlenül CO-dá, illetve C02 -dá, amelyek a vízgázképződéshez szükséges melegmennyiségnek egy ré-25 szét szolgáltatják. Mi azt találtuk, hogy vízgázt túlhevített vízgőz segítségével folytonosan előállíthatunk. anélkül, hogy szükséges volna még egyéb melegmennyiségeket 30 azokon kívül, amelyek magában a vízgőzben foglaltatnak, hozzávezetni, ha 900— 1500 C° hőmérsékletű, célszerűen 1000— 1200 C° hőmérsékletű vízgőzt hagyunk behatni barnaszénkokszra. Nem volt előre 35 látható, hogy a barnaszénkoksznak már magában véve ismeretes reakcióképessége olyan nagy, hogy már ezeken a hőmérsékleteken is a vízgázfolyamat folytonosan keresztülvihető. Annak az oka, hogy a 40 barnaszénkoksz már ilyen, aránylag alacsony gőzhőmérsékleteken folytonosan elgázosítható, valószínűleg abban rejlik, hogy a vízgőznek az elgázosítás közben való állandó behatása folytán a barnaszénkoksz aktiválása következik be és ez- 45 által annak már magában véve is nagy reakcióképessége még tetemesen növekszik. E kiváló reakcióképesség folytán annyira kedvező elgázosítási feltételek adódnak, hogy a vízgázképződés még azo- 50 kon az aránylag alacsony hőmérsékleteken is végbemegy, amilyenek a tüzelőanyagágy magasabban fekvő rétegeiben uralkodnak. Ebből erednek a tüzelőanyagréteget elhagyó vízgáznak, illetve 55 a megbontatlan vízgőznek alacsony hőmérsékletei és ennek következtében a túlhevített vízgőzzel bevezetett melegmenynyiségeknek kitűnő kihasználása. Különösen előnyösnek bizonyult ennél az el- 60 járásnál szemcsés vagy apródarabos koksznak az alkalmazása, amely egyrészt a gőz kellő átáramlását biztosítja és másrészt a gőznek nagy felületet nyújt. Annak a lehetősége, hogy 900—1500 C° 65 gőzhőmérsékleteken folytonosan vízgázt állíthatunk elő, nagy technikai előnyöket biztosít. Ezek elsősorban abban nyilvánulnak, hogy a barnaszénkoksz elgázosítása olyan hőmérsékleten foganatosítható, 70 amelyen még sálak nem képződik. Ismeretes, hogy szemcsés vagy apródarabos tüzelőanyagoknak elgázosítása, amilyen a barnaszénkoksz, a legnagyobb nehézségekkel jár, annak következtében, hogy a 75 hamu nagyon könnyen hajlamos a salakképződésre és ezzel a generátor elsalakosítására. Salak általánosságban akkor fog képződni, ha a hamut lágyulási vagy olvadási pontja fölé hevítjük. Ezek a pon- 80
