107158. lajstromszámú szabadalom • Gépfegyver-felerősítés repülőgépeken

- 3 -majd ezen túl a (11) rögzítő anyákhoz. Utóbbiak a (6) huzalnak ezt a végét a (12) csap körül elforgatható (13) karhoz rögzítik, melynek másik vége szilárdan ágyazza 5 a (10) csapot. A (10) csaphoz még a (14) és (15) tárcsákon (kiegyenlítő csigasoron) átvetett, a (16) csavarban végződő (17) huzal is csatlakozik. A (16) csavar az (1) járomfejen kiképezett (18) szembe forgatha-10 tóan van beillesztve a (17) huzal megfeszítése végett. A (15) tárcsát a (19) tokhoz erősítjük, mely a (20) tokban belül elhelyezett nyomórugó ellenében eltolható. A (19) tok a (21) csapban végződik, mely a 15 nem ábrázolt forgógyűrűn keresztül az állógyűrűben kifúrt számos lyuk valamelyikébe süllyeszthető, illetve abból szélességi beirányzáskor kihúzható. Végül a (8) csuszka testéből (a rajzon hátrafelé) a 20 (22) nyúlvány áll ki, mely magassági beirányzáskor a helytálló (23) fogasív valamelyik fogközébe iktatható. A gépfegyver egyébként bizonyos határok között a forgógyűrűtől függetlenül is beirányozható, 25 mert egyrészt sarkcsapja a (4) sarkcsaphüvelyben elforgatható, másrészt maga a gépfegyver is elfordulhat a sarkcsap körül. Az ismertetett beállító szerkezet működ-30 tetőse a következő: Ha szélességi beirányzást akarunk végezni, akkor az (5) járombillentyűt (la ábra) lenyomjuk addig, míg a forgógyűrű szerelvényei a gépfegyverrel együtt víz-35 szintesen el nem fordíthatók. A billentyű lenyomásakor, amihez aránylag csekély erőre van szükség, a (6) huzal a (10) csapot a (9) hasíték baloldali végébe húzza (2. ábra). Ugyanekkor a (10) csap meg-40 húzza a (17) huzalt (1. ábra), mire a (15) tárcsa és vele a (19) tok felemelkedik, a (21) csap pedig kilép az állógyűrű megfelelő furatából. Most a szerelvényeket vízszintes irányban együttesen elforgatva 45 a gépfegyvert beállíthatjuk a kívánt helyzetbe, melyben akként rögzítjük, hogy a járombillentyűt eleresztjük, mire a (19. 20) tokokban elhelyezett nyomórugó a (21) csapot az új szélességi iránynak megfelelő 50 furatba nyomja ós a billentyűvel kapcsolatos összekötő részek visszatérnek az 1. ábra szerinti kezdeti helyzetükbe. Ha magassági beirányzást akarunk végezni, akkor a járombillentyűt teljesen 55 lenyomjuk. A lenyomás első részében a szélességi beirányzással kapcsolatban már ismertetett elmozdulások mennek végbe, tehát többek közt a (10) csap a (9) hasíték baloldali végéhez kerül (2. ábra). Ha most a billentyűt tovább nyomjuk le, akkor a 60 (10) csap, balfelé haladását folytatva, magával viszi a (8) csuszkát a (24) rugó ereje ellenében, egészen a (7) vezeték baloldali végéig (3. ábra). A (24) rugó közbelépése a billentyű lenyomásánál feltűnően 65 érezhető, úgyhogy pontosan tudjuk, mikor térünk át a szélességi kiváltásról a magasságira, A (8) csuszka elmozdulásával egyidejűleg annak (22) nyúlványa kilép a (23) fogasívnek abból a fogközéből, amely- 70 ben addig volt (1. ábra), vagyis a magassági elreteszelés oldódik. Most a függélyes irányban elforgatható szerelvényeket a kívánt új magassági helyzetbe hozzuk, majd a billentyűt eleresztjük, mire a bil- 75 lentyűvel mozgatott részek tekintetében ismét az 1. ábra szerinti helyzet jön létre a (24) rugó és a (19, 20) tokok rugójának először együttes, majd az utóbbi rugó egyedüli hatása alatt. 80 A magassági beirányzás alatt az ekkor egyébként szintén kiváltott szélességi beirányzás nem változhat meg szán dékolatlanul, mert a vízszintes elmozdulás, ámbár azt a légellenállást ellensúlyozó rugók 85 befolyásolják, tudvalevőleg csupán az ülő kezelő megfelelő derékmozgásaitól függ. Ezzel szemben a függélyes síkban elforgatható részek állandóan a bevezetésben említett és alább ismertetendő ellen- 90 súlyozó rugók hatása alatt állnak és ezért könnyen elmozdulhatnának, ha — miként a korábbi megoldásoknál — a szélességi beirányzás kiváltásakor szándékolatlanul, a tudtunkon kívül, a magassági beirány- 95 zás is kiváltódnék. Az ellensúlyozó rugókhoz vezető (28) huzal az (1) járomfej (25) csapjától kiindulva és a járomfej kerületének hornyában körívben vezetve, a (26) vezető tárcsa 100 érintésével az ellensúlyozó rugók (27) tokjába lép (4a ábra). Ez a (28) huzal a másik végén a részben négyszögletes, részben csavarmenetes (29) fejben végződik (4. ábra), melyet az üreges és belül csavar- 105 menetes (30) állítócsavarral mozgatunk és helyzetében a (31) rejtett csavarral rögzítünk. A (30) állítócsavart a (33) kapcsolóhüvelybe feszesen behúzott (32) hüvely veszi körül, melynek négyszögletes nyílá- no sában nyugszik a (29) huzalfej négyszögletes része. A (32) hüvely merev kapcsolatú a (33) kapcsolóhüvellyel, melynek jobboldalú karimája a (34) rugó egyik támasza és ezenkívül a (28) huzal megnyúlásából eredő elmozdulások határolására való, amennyiben bizonyos mérvű huzalmegnyúlás után a (35) kapcsológyűrűhöz