107148. lajstromszámú szabadalom • Eljárás távjelző erek előállítására

Megjelent 1933. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107148. SZÁM. — Vll/j. OSZTÁLY. Eljárás távjelzö erek előállítására. Siemens-Scliuckert-Werke A. G. cég Berlin-Siemensstadt. A bejelentés napja 1930. évi november hó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1929. évi november hó 23-ika. Távjelzőkábeleket tudvalevően nehéz úgy előállítani, hogy a kettős erek, valamint a magasabb rendű sodratelemek kapacitásértékei egyenlő nagyok legyenek és ezáltal lehe-5 tőleg egyenletes kapacitásdifferenciákat érjünk el. Kitűnt, hogy a kábel sodrása közben az üzemkapacitások teljesen egyenlőtlenül változnak. Ezek az egyenlőtlen nagyságú kapacitásváltozások nemcsak a sodrás módjá-10 tói függenek, hanem nagy mértékben függenek a szigetelt erek átmérőjétől is és ezen átmérőnek a sodrás közben való változásaitól. Egyenlő nagyságú kapacitások elérése végett igykeztök az erek felépítésénél lehetőleg 15 egyenletes vastagságú szigetelő papirost egyenletes dielektromos állandóval és lehetőleg egyenlő vastag papirzsinegeket alkalmazni és ezeket úgy elrendezni,, hqgy azok, mint köztartó elemek, az éren lehetőleg állandó emel-20 kedésű csavarvonalban feküdjenek. Meglepő módon kitűnt, hogy még ezen különös elővigyázatosság mellett is a sodrás után egyes sodratelemek kapacitásértékei a többi sodratelem kapacitásértékeitől teljesen elté-25 rők. Ezt a hátrányt a találmány értelmében azáltal kerüljük ki, hogy a papiroszsineget az erekre az eddigitől eltérő módon nem teljesen egyenletes emelkedéssel,, hanem ellenkezőleg lehetőleg egyenlőtlen emelkedéssel visz-30 szük fel. Kitűnt ugyanis, hogy az egyes szigetelő erek átmérőjének és ezek kapacitásértékeinek változását főleg az a körülmény okozza, hogy az egyik éren fekvő papirzsmeg a szomszédos ér papirosborításába hatol azo-35 kon a helyeken, ahol ezt a papirosborítást a másik éren fekvő zsineg nem támasztja alá. A papirzsineget, mint azt az 1. ábra példaként mutatja, úgy; vihetjük fel, hogy a zsineget teljesen egyenlőtlen emelkedésű spirális-40 ban fektetjük, vagy pedig eljárhatunk úgy is, amint a 2, ábra mutatja, hogy a zsineg menetemelkedését periodikusan úgy változtatjuk,, hogy p. o. 10 cm érhosszon a zsineg menetemelkedése cca 5 mm és a következő 10 cm érhosszon a zsineg menetemelkedése kb. 45 10 mm. Az emelkedést, mint a 3. ábra mutatja, fokozatosan növelhetjük egy bizonyos határértékig, majd ennek elérése után az eredeti értékre ismét fokozatosan csökkenthetjük. Eljárhatunk úgy is, hogy egy és ugyanazon 50 érre p. o. egymástól 7 mm távolságban parallel futó papirzsinegeket 14 mm menetemelkedéssel viszünk fel, a másik érre pedig egy papirzsineget 7 mm-es emelkedéssel csévélünk. Igaz, ho.g'y ilymódon azokon az ere- 55 ken, amelyekben két zsineget alkalmazunk, cca 50%-kai nagyobb a, papir mennyisége, tapasztalat szerint azonban ez a papirtöbblet a kapacitás szempontjából lényegtelen szerepet játszik. Adott esetben a kapacitásokat az- 60 által is kiegyenlíthetjük, hogy a két papirzsineggel becsévélt ér átmérőjét valamivel nagyobbra választjuk, mint az egy papirzsineggel fcecsévélt ér átmérőjét. Ezt p. o.. olymódon érhetjük el, hogy a két papirzsineg- 65 gel becsévélt eret valamivel tágabb gyűrűn húzzuk át, mint az egy papirzsineggel becsévélt eret. Ezeket az ereket azután a. négyesben úgy rendezzük el célszerűen, hogy az egy papirzsineggel ellátott erek a négyes egyik 70 párját, a két papirzsineggel ellátott erek a négyes másik párját képezik. Eljárhatunk úgy is, hogy egy és ugyanazon négyes egyik párját p. o. 7 mm-es menetmagasságban csévélt papirzsineggel, a másik párját 8 mm 75 menetmagasságban csévélt papirzsineggel látjuk el, miáltal szintén kiküszöböljük azt' a lehetőséget, hogy két szomszédos ér zsinegei egymásba hosszabb szakaszon benyomódhassanak. Azt a papirtöbbletet, amely ilymódon 80