107131. lajstromszámú szabadalom • Eljárás védőbevonat felvitelére fémtárgyakra

az oldást gazdaságosan nem lehetséges keresztülvinni. Másrészt azonban a me­legben való oldásnak bizonyos körülmé­nyék között az a hátránya, hogy a inű-5 gyanta a növelt hőmérséklet folytán már idő előtt az oldhatatlan B vagy C alakba mehet át. Ezért célszerűnek bizonyult oly műgyantáknál, amelyek aránylag köny­nyen keményíthetők, a gyantát a kát-10 rányolajban szuszpendálni és a bevonandó tárgyra ebben az állapotban felvinni. Ilymódon ugyanazt a hatást érjük el, mint a kátrányolajoldatok alkalmazásá­val és azt a további előnyt nyerjük, hogy 15 nem vagyunk a műgyanták oldási hatá­raihoz kötve. Minthogy előnyös szervetlen töltőanya­gokat alkalmazni, amelyek egyrészt ké­miailag nehezen megtámadhatók, más-20 részt fizikailag elég kemények (mint pl. a sulypát, kvarcit, vagy más ásványok), ennélfogva ily esetekben mindig szusz­penziókról van szó, minthogy a szervet­len töltőanyag a kátrányolajiban oldhatat-25 lan. A masszák felvitele, amelyeket ke­ményíthető műgyantáknak kátrányolaj­ban való feloldásával vagy szuszpendá­lásával, adalékokkal vagy ilyenek nélkül, állítottunk elő, mázolással, fecskendezés-30 sel vagy a felhevített tárgynak a masz­szá'ba való bemerítésével történik. Emel­lett az alkalmazott műgyanta az előállí­tási eljárás folytán félig folyékony, il­letve folyékony lehet. Eszerint nem meg-35 olvasztott, hanem a gyártási eljárás foly­tán folyékony, illetve félig folyékony mű­gyantát alkalmazunk. További Töltőanyagokként magas for­ráspontú szerves anyagok, mint pl. an-40 traeénolajok jönnek tekintetbe, minthogy ezek a felvitel folyamán magas, 300u fö­lötti forrpontjiuk folytán nem gőzölögnek el teljesen, hanem a készre keményített bevonatban még megvannak és a bevo-45 nat elaszticitása növelése tekintetében elő­nyösen hatnak. Kátrányolajok alkalmazásának további előnye abban keresendő, hogy a gyúlási pont olyan magas, hogy üzemszerű alkal-50 mazásuk mellett a tűzveszély ki van zárva. Minthogy kátranyolaj forrpontjai körülbelül 180° és 360° között, a műgyan­ták keményítési hőmérsékletei pedig kö­rülbelül 80" és 300° között vannak, ennél-55 fogva módunkban áll olyan kátrányolajo­kat választani, amelyeknek fórrási hatá­rai megközelítőleg ama hőmérsékletek körzetében vannak, amelyeknél a mű­gyanták keményítése a szükséges gyorsa­sággal megy végbe. Ilymódon nemcsak d 60 buborék-, hólyagképződést kerülhetjük el, ami más felviteli eljárásoknál nagy ne­hézségeket okoz, hanem a különböző hő­mérsékleteknél való kezelést is. Más oldó­szerek alkalmazásánál ezt a különböző 65 hőmérsékleteknél végzendő munkát nem lehet elkerülni: ezeknél első sorban, az oldószer elpárologtatásához alacsony hő­mérsékletet kell alkalmazni és csak ez­után lehet a tulajdonképeni keményítési 70 hőmérsékletre felmenni. Ennél a munka­módnál vagy két kemencét és a tárgya­kat az egyik kemencéből a másikba át­szállító berendezéseket kell alkalmazni A'agy pedig a műgyantalakkal bevont tár- 75 gyakat lassankint emelkedő hőmérsékle­ten a keményítési hőmérsékletig hevíteni. Az ezzel okozott anyag-, hő- és időszük­ségletet a találmány szerinti eljárásnál el­kerüljük. Ennél az eljárásnál a tárgy, 80 pl. egy cső, a műgyanta-kátrányolaij­masszák felvitelénél megközelítőleg ugy an­olyan hőmérsékletű lehet, mint amilyen­nél a keményítés történik, ha csali az al­kalmazandó kátrányolaj kiválasztásánál á 85 célszerűen betartandó keményítési hőmér­sékletre tekintettel vagyunk vagy for­dítva, meghatározott forrpontú kátrány­olajok megléte esetén oly gyantákat hasz­nálunk, amelyeknek keményítési hőmér- 90 sékletei a forráshatárokkal megközelítőleg megegyeznek. Azt a már fentebb említett kedvező ha­tást, amelyet magas hőmérsékleten for­rásba jövő szerves anyagoknak, pl. 300°- 95 nál magasabb forrpontú antracénolajnak a készre keményített bevonatban való je­lenléte idéz elő, a találmány szerint lcöny­nyen elérhetjük, ha az oldószerként, il­letve szuszpendálószerként szolgáló kát- 100 rányolajhoz bizonyos mennyiségű, 300° fö­lötti forrpontú antracénolajat adunk. A fentebb leírt módon előállított bevonatok azzal tűnnek ki, hogy rendkívül tömörek és erősen tapadnak és így kémiai és me- 105 chanikai behatásokkal szemben rendkívül el lenál 1 óképesek. Példa. Tetszőleges fémből vagy tetszőleges fémötvözetből álló esőre, amelyet vagy 110 előzőleg célszerű és ismert módon felme­legítettünk vagy pedig a bevonat felvi­tele közben kb. 260—280«-ra hevítünk, egy keveréket vagy szuszpenziót viszünk fel, kenünk, mázolunk fel vagy fecsken- 115 dezünk rá, amelyet 210° és 240° közötti forrpontú kátrányolajnak finoman pori-

Next

/
Thumbnails
Contents