107068. lajstromszámú szabadalom • Fotóelektromos berendezés

— 2 — köttetésiben, mely a tányércsövecskén át van kivezetve és a (11) árambevezető huzalhoz csatlakozik. Ha a (9) fotoelektromos réteget a (12) 5 fényforrás besugározza, a (3) és a Í(9) elektródák között feszültségkülönbség létesül, melynek hatására a berendezésen áram folyik át, ha az (5) és (11) huzalokat egymással összeköttetésbe hozzuk. A fesziilt-10 ségkülönbség nagysága a megvilágítás intenzitásától függ. Kitűnt, hogy a létesített potenciálkülönbségek polaritása, tehát az ezen feszültség által előidézett áram iránya a (9) elek-15 tróda megvilágításának helyétől függ. Mi azt találtuk, hogy, ha az ismertetett berendezést olyan fénynyalábbal sugározzuk be, mely az elektródát csak igen kis, pl. néhány négyzetmilliméternyi felületen 20 éri, a berendezésben különböző áramirányok állapíthatók meg. Ha a fénynyaláb a (9) céziumréteget az elektródának a 2. ábrán A-val jelölt részén éri, a (3) és (9) elektródák között olyan 25 feszültségküiönbség létesül, hogy az (5) és (11) huzaloknak galvanométer segélyével való összekötése után elektronáram folyik a (9) fotoelektromos elektródától a (10) kontaktusrugón, a galvanométeren és 30 a (4) támasztóhuzalon át a i(3) elektródához. Ha pedig a fénynyaláb a fotoelektromos anyagot a 2. ábrán B-vel jelölt körzetben éri, azonos megvilágítási intenzitás esetén is fordított irányban nagyobb elek-35 ! vonáramot észleltünk. Ha a céziumot az A- és B-réteg határának körzetében világítottuk meg, feszültségkülönbségeket vagy -elektronáramokat nem észleltünk. Ezen észrevételek után áttértünk arra, 40 hogy a fotoelektromos elektróda kontaktusszervét más módon képezzük ki. Ennek kapcsán ezen szerv kontaktushelyét a fotoelektromos elektróda felületén elosztottuk. Ezen elektróda besugároztatása esetén en-45 nek folytán az összes kontaktushelyek környezetében 9-Z 2L hatás lép fel, mely az 1. és 2. ábrán látható berendezésnél a B-körzet besugároztatásakor mutatkozott. A fotoelektromos elektróda különböző részei-50 ben létesített feszültségek ennélfogva azonos polaritásúak úgy, hogy a berendezést átjáró áram az elérhető maximális értékű. Ha viszont az 1. és 2. ábrán látható berendezés fotoelektromos elektródájának teljes 55 felületét sugározzuk be, az eredő áram ellentétes irányban folyó két áram különbségéből adódik. E találmányunk szerint javított berendezés foganatosítási példáját a 3. és 4. ábra mutatja. Ez a berendezés szintén zirkó- 60 niumból való (3) elektródát tartalmaz, melyet a (9) céziumelektródától (6) zirkóniumoxidréteg különít el. A cézium felvitele előtt a (6) zirkóniumoxidréteghez (13) fémfonadékot nyomtunk, melyet a (14) 65 árambevezető huzallal kötünk össze, A fonadék asplikálása után a burába bizonyos mennyiségű céziumot viszünk be, mely a (6) zirkóniumoxidrétegre és a (13) fonadékra rakódik le. Ez a (13) fonadék, melyet 70 a 4. ábrán szakadozott vonalak jeleznek, a (9) fotoelektromos elektróda kontaktusszerve. Miután a kontaktushelyek ezen (9) elektróda teljes felületén eloszlanak, az előbbiekben ismertetett előnyt érjük el, 75 mely abban van, hogy a (9) elektróda meghatározott megvilágítása esetén aránylag nagy áramot kapunk. Nyilvánvaló, hogy a kontaktusszervet az ábrázolttól eltérő módon is alakíthat- 80 juk. így pl. ajánlatos lehet, ha ezt a szervet vékony, az elektromosságot vezető lemezből állítjuk elő. Miután az elkülönítő réteget a fotoelektromos anyag rétegével bevontuk, erre a fotoelektromos anyagra 85 pl. vékony platinréteget applikálhatunk, mely tehát a fotoelektromos elektróda mindegyik pontjában létesít kontaktust. Ez a platinréteg a berendezésben elhelyezett platinhuzal elgőzösítése révén készít- 99 bető, amikoris ezt a platinhuzalt a fotoelektromos elektródával szemben rendezhetjük el. Az említett fémlemez előállításánál gondoskodnunk kell arról, hogy ezen lemez vastagsága annyira kicsiny legyen, 95 hogy azok a sugarak, melyeknek a fotoelektromos elektródát el kell érniök, ezen a fémlemez által alkotott rétegen áthatolhassanak és hogy ezen sugarakat ez a réteg ne fogja fel 100 Az elektródák és az elkülönítő réteg önként értetődően más anyagokból is készíthetők, mint amelyeket előbb említettünk. Jó eredmények érhetők el pl. báriumból való fotoelektromos elektródával, amikor 105 is a báriumot báriumoxidra vihetjük fel, mely tudvalevőleg szigetelő. Az ilyen berendezés előállításánál a másik elektróda pl. nikkellemez lehet, melyre vékony báriumhártyát csapatunk le. Oxigén beveze- tlO tésével ez a hártya báriumoxiddá alakítható át. A fölös oxigén eltávolítása után a búrába bárium újabb mennyiségét bocsáthatjuk be, amiáltal a báriumoxidrétegen a fotoelektromos elektróda létesül. 115 Ha az elkülönítő réteget az elektromosaággal szemben félvezető hatású anyagból kívánjuk készíteni, pl. jodideket alkalmaz-