107061. lajstromszámú szabadalom • Méhetető készülék
Megjelent 1933. évi augusztus hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI XljJ® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 10T061. SZÁM. — X/d. OSZTÁLY. Méhetető készülék. Bafoulicz Mihály ny. erdőőr Kosd. A bejelentés napja 1932. évi február hó 27-ike. Ismeretes, ihogy méheket ínséges időben etetni vagy itatni kell és hogy gyakran serkentő etetés is szükséges, hogy a méhek a főhordás előtt teljesen kifejlődve, erős, népes 5 családokat alkossanak és a rajzásra szánt családok, akár kaptárban, vagy szalma-kasban elhelyezve, még akácvirágzás előtt rajzásnak induljanak. A jelzett célra már eddig is sokféle etető-10 készüléket javasoltak, ;de ezek mind csak éjjel alkalmazhatók, nappal nem, mert lehetővé teszik, hogy a m éheket idegen családok méhei megtámadják. Találmányom oly méhetető készülék, mely 15 éjjel-nappal és minden időjárásban használható és melynek további előnye, hogy azt bármely rendszerű és méretű kaptárhoz vagy szalmakashoz is egyaránt alkalmazhatjuk. Találmányom lényege abban van, hogy a 20 készülék etetővályuja oszlopszerűen felfelé nyúló tápcsövet övez, (melynek .a, vályúval ellentétes vége palackszerűy lefelé irányuló nyakú etetőtartály dugója, míg a tápcsőnek az etetőtartály és az etetővályu közötti részét 25 előnyösen kerek zárófedél övezi. Ez a szerkezet lehetővé teszi, hogy az etetővályu a méheket befogadó térbe az említett zárófedéllel eltömített nyíláson át nyúljon be. Találmányomat még részletesebben a rajzon 30 látható foganatosítási példája kapcsán fogom elmagyarázni. Az 1. ábra a teljes etetőkészülék metszete, a 2. ábra pedig az új etetőkészülékkel felszerelt'kaptár távlati képe. 35 (a) a palackszerű etetőtarály, melynek lefelé irányuló (al) nyakát a ;(b) tápeső dugaszolja, el, melynek közepén levő szűk (bl) nyílás (b2) keresztfúratok útján a tápcsövet alul övező (d) etetövályuba torkol. Az (a) etetőtartályt előnyösen üvegpalack alkotja, 40 míg a célszerűen fából való (d) etetővályu az előnyösen ugyancsak fából való (b) tápcső kúpos végére szorított külön darab. Az (a) etetőtartály és a (d) etetővályu között a (b) tápcsövet a iplí. fából való^f) záró- 45 fedél övezi, mely célszerűen szintén a (b) tápcsőre csúsztatott külön darabot alkot. Az (f) záró fedélhez előnyösen külön (g) támasztócső csatlakozik, mely célszerűen bádogból készült és az (f) zárófedelet helyzetében biztosítja és 50 tartja. Ha a (g) támas.ztóesövet a szalmakasban, kaptárban, vagy ez utóbbiban helyezett külön (h) szalmatakaróban (2. ábra,) e célra kiképezett nyílásba illesztjük, a (d) etetővályu a 55 mélheket befogadó térbe az (f, g) szervekkel eltömített nyíláson át nyúl meg. A (d) etetőtartályba pl. hígított mézet, vagy cukoroldatot töltünk és abból a, (b) tápcső fúratain át a (d) etetövályuba annyi szivárog, 60 amennyit a méhek az etetőcsészéből 'fogyasztanak. Szabadalmi igények: 1. Méhetető készülék, azzal jellemezve, hogy a készülék etetővályuja oszlopszerűen fel- 65 felé nyúló tápcsövet övez, melynek ,a vályúból ellentétes vége palackszerű, lefelé irányuló nyakú etetőtartály dugója, míg a tápcsőnek az etetőtartály és az etetővályu közötti részét előnyösen kerek zárófedél 70 övezi. 2. Az 1. igényben védett etetőkésizülék foganatosítási alakja, jellemezve a zárófedélhez csatlakozó és ezt tartó külön támasztócsővel. 75 1 rajzlap melléklettel. Palias nyomda, Budapest.
