107043. lajstromszámú szabadalom • Fűtőkészülék autókra

Megjelent 1933. évi augusztus hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 107043. SZÁM. — XXa/2. OSZTÁLY. Fűtőkészülék autókra. Barofe Imre mérnök Szécsény. A bejelentés napja 1932. évi március hó 18-ika. Az autók fűtésére már többféle javasla­tot tettek, így pl. megkísérelték az autók­nak a kipuffogógázokkal való fűtését, vil­lamos fűtését, továbbá a kocsitestbe he-5 lyezett benzin- vagy petroleumfűtőkály­hákkal való fűtését. Ezek közül üzemkölt­ségmentesnek csakis a kipuffogógázokkal való fűtésit tekinthetjük, hátránya ennek azonban, hogy nehezen szabályozható és 10 hogy tűzveszélyes, mivel a kipuffogógázok a fűtőtesteket könnyen izzásba hozhatják. A villamos fűtés külön üzemköltséget je­lenít, költségesebb beruházást igényel, azonkívül rövidzárlatokat okozhat és így 15 szintén tűzveszélyes. A benzin- vagy pet­roleumfűtés szintén tűzveszélyes, a kocsi­szekrénybein kellemetlen szagot terjeszt­het, üzemanyagfogyasztása pedig elég te­kintélyes. 20 Mindé hátrányokat a találmány szerinti fűtőkészülék úgy küszöböli ki, hogy az autó kocsiszekrényének fűtésére a motor hűtővizét használja fel. A motor hűtővize tudvalevőleg üzemiközben annyira felme-25 legszik, hogy a kocsi elején elrendezett hűtővel hűteni kell. A találmány szerint tehát a kocsiszekrény alkalmas helyén me­legvíz- vagy gőzfűtőtestet helyezünk el, melyet a motor hűtővízterével úgy kapcso-30 lünk, hogy a gravitációs melegvízhűtő­berendezésekhez hasonlóan a fűtőtestben állandóan melegvíz keringjen. Annak sincs akadálya azonban, hogy ia keringést mesterséges módon, pl. a vezetékbe ikta-35 tott szárnyaskerékkel vagy viziturbinával illetve körszivattyúval létesítsük. A fűtés mértékét a vezetékekbe iktatott szervek­kel tág határok között szabályozhatjuk. Különös előnye e találmánynak, hogy bár­mely meglévő gépkocsira, utólag csekély 40 költséggel felszerelhető ós hogy egyszerű szerkezete folytán teljesen üzembiztos és javításokra nem szorul. A rajzon a találmánynak egyik példa­képpeni kiviteli alakját láthatjuk, mely- 45 tői a gyakorlatban, lényegének érintése nélkül, sokféléiképpen el is térhetünk. Minden gépkocsinál megtaláljuk a haj­tómotornak (b) vízhűtőköpenyét, melyet a (c) hűtőtesttel a (d, f) hajlékony vezeté- 50 kek, előnyösen gumicsövek kötnek össze. A találmány szerint a (d, f) összekötőcsö­vekbe egy-egy (e, g) T-csövet iktatunk, e T-csövek és a (c) hűtő közé pedig egy-egy (j, k) szabályozószervet, pl. szelepet vagy 55 zárócsapat iktatunk, melyet esetleg az (e, g) T-esövekkel egy darabból is készíthe­tünk. Az (e, g) T-csövek elágazásaihoz a (h, h') vezetékek csatlakoznak, melyek másik végükkel az (i) fűtőtest belépő- és t>0 kilépő csövéhez csatlakoznak. A (h, h') ve­zetékekbe egy-egy (1, 1') szabályozószervet iktatunk. A (j, k, 1, 1') szabályozószerveket bármely ismert módon a kocsivezető keze ügyébe eső állítószervekhez kötjük úgy, 65 hogy azokat a kocsivezető a vezetőülésről elállíthatja. A találmány szerinti fűtőkészülék kö­vetkezőképpen működik: A motor (b) hűtőköpenyében felmelege- 70 dett víz, mely eddig kizárólagosan csak a (c) hűtőbe jutott, a (h, h') vezetékeken át az (i) melegvízfűtőtestbe jut és azon át kering. Az (i) fűtőtest a kocsiszekrényben egyenletes és jól szabályozható meleget 75 termel. Módunkban van ugyanis, hogy a (j, k), (1, 1') szabályozószervek megfelelő elállításával vagy az (i) fűtőtestet, vagy

Next

/
Thumbnails
Contents