107011. lajstromszámú szabadalom • Kisfeszültségű túláramkapcsoló egyen- és váltóáramhoz

— 2 -egyenes huzalból és a fűtő (14) ellenállás az előbbi köré spirális alakjában tekercselt huzalból áll. A két ellenállás közötti térben levegő, vagy valamely termikus 5 vagy villamos szigetelő van oly célból, hogy nagyobb áramerősségekhez a kapcsoló munkamódjában különböző késleltetéseket kapjunk. A 8. ábra szerinti elrendezés a 7. ábra szerintinek felel meg, még 10 is azzal az eltéréssel, hogy a fűtött (13) ellenállás hurokszerűen ide-oda var vezetve, miáltal a fűtő (14) ellenállás fűtőhatásának kitett huzalhosszúság növeK-szik. Az ellenállások között meghagyott 15 teret, ennél a kivitelnél is, levegővel vagy pedig hőszigetelő vagy villamosan szigetelő közeggel tölthetjük ki. A 9. ábra szerinti kiviteli alaknál a (13) fűtött ellenállás oly huzal, amely kis átmérőjű és kis 20 emelkedésű spirálisként tekercselt, miáltal a fűtő (14) spirálisnak kitett huzalhosszúság növekszik. Az ismertetett kiviteli példák, azonos szempontok figyelembevételével, még sokféleképpen módo-25 síthatók. A 10. ábra pl. a 7—9. ábrák szerinti elrendezésekre alkalmazható szerkezet, melynél a fűtött (13) és a fűtő (14) ellenállásalkotta termikus elem tokba, pl. üveg-30 burába zárt, amely többé-kevésbbé evakuált, vagy tetszőleges gázzal töltött. A fűtött (13) és a fűtő (14) ellenállás a burán kívül elrendezett (19) és (20) kapcsokkal van összekötve; ezek, éppen úgy, mint a 35 rádióiparban használt lámpaalzatok, dugaszok. A 10. ábra szerinti elrendezés a termikus elemnek külső behatások (pl. oxidáció) elleni védelmét és az egész készüléknek olajfürdőbe mártását teszi lehelő tővé anélkül, hogy a termikus elemnek megbízható működési módját az olaj hővezetőképessége zavarná. A 11—13. ábrák kétpólusú, késleltetéses túláramkapcsolót szemléltetnek, melynek 45 villamos működési módja a fent ismertetett kivitel működési módjával azonos. A jobb áttekinthetőség kedvéért, ezekben, főleg a készülék mechanikai kivitelét érzékeltető ábrákban az egyes alkatrészek vil-50 lamos összeköttetését nem tüntettük fel. A 11. ábra a készüléken át vett metszet, egy pólus mentén. A (7) kiváltó tekercs a (9) késleltető tekercs fölött van. A két tekercs hengeralakú és konaxiális. 55 A (7) kiváltó tekercsnek helytálló (21) és mozgó (22) fegyverzete van. Ez utóbbi az amagnetikus anyagú (23) tengelyen rögzített, amelynek közepe hengeres (24) ütközővé vastagodik. A (7) kiváltó tekercs a készülék alzatán a (25) csavarral rögzített, 60 mely lehetővé teszi a tekercs hosszúsági elmozgását, a mozgó (22) fegyverzet vonzásának beigazítása vagy szabályozása céljából. A (9) késleltető tekercsnek is van helyt- 65 álló (26) és mozgó (27) fegyverzete. Ez utóbbi azonban nem a (23) tengelyen rögzített, hanem a (28) rúgó a (24) ütközőhöz szorítja. A (28) rúgó feszültségét a (23) tengely csavarmenetes végén elrendezett 70 (29) csavarral szabályozhatjuk. A fegyverzetek elforgását a mindkét mozgó és mindkét helytálló fegyverzeten átmenő (81) rúd gátolja meg. A (9) késleltető tekercs helytálló (26) 75 fegyverzetében egy második gyűrűalakú szilárd (82) fegyverzet van, mely arra való, hogy a (9) tekercs létesítette fluxus egy részét az oltókamrában a főáramú megszakító fényívének mágneses kioltá- 80 sára (kifúvására) használhassuk. Hogy a fujtató fluxus jobb eloszlását biztosítsuk, a fúvókamrát (83) védőfegyverzet veszi körül. A termikus elem a fűtött (13) és a fűtő 85 (14) ellenállásból áll; ezek egyrészt a (30) és másrészt két (31) és (32) kapocshoz csatlakoznak, amely kapcsokat a szigetelő (33) traverz hordja. A kiváltó szerkezetet a 12. ábra szem- 90 lélteti. A (34) nyomógomb a (36) tengely körül forgatható kétkarú (35) forgóemelő, a (37) könyökemelő és a (38) forgattyúkar útján, a kontaktusok (39) hajtótengelyét működteti. A szerkezetet a „Marche" fel- 95 iratú (13. ábra) üzemi helyzetben a (40) kilincs tartja, amely e célból a (35) emelőn elrendezett nyugaszba kapcsolódik. A kiváltás a (42) kiváltó tengelyről működtetett (41) bütyökkel történik. A (42) 100 tengelyt a (24) ütközőről működtetett (43) emelő hajtja meg. Ez az ütköző annak a (23) tengelynek része, amely a (7) kiváltó és a (9) késleltető tekercs mozgó (22) és (27) fegyverzeteit hordja. 105 A (43) emelőnek (44) ujja a (45) közbenső szervhez való ütközés folytán, a (43) emelő mozgását és ennek következtében a (42) kiváltó tengely forgásszögét határolja. Ebből következik, hogy normális 110 üzemben bizonyos játékköz marad a (43) emelő vége és a (23) tengely (24) ütközője között. A kiváltás pillanatában tehát lökés vagy ütközéö lép föl a' (24) ütköző és a (43) emelő között, ami a készülék működése 115 szempontjából előnyös.