106961. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műgyanta sajtolási keverékek előállítására

Megjelent 1933. évi augusztus lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 106961. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás műgyanta sajtolási keverékek előállítására. Alig. Nowack A. G. cég és Dr. Hessen Richárd vegyész; Bautzen. A bejelentés napja 1931. évi március hój[24-ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi március hó 27-ike. Ismeretes, hogy műgyanta-sajtolási keverékeket, azaz műgyantáknak, különösen fenolok és formaldehidek keményíthető, oldható és olvasztható kondenzációs tev-5 mékeinel, és töltőanyagoknak, különösen falisztnak benső keverékeit úgy állíthatják elő, hogy rezolokat folyékony vagy finoman porított állapotban vagy szeszes oldat alakjában töltőanyagokkal bensőleg 10 összekevernek, illetve összegyúrnak. Az oldószeres eljárásnál az oldószereket hevítéssel távolítják el és a szilárd maszszát szemcsézett vagy porított alakban ismert módon összesajtolják. Az oldószerek-15 kel való dolgozásnak az a hátránya, hogy az oldószerek a keverékre rendkívül erősen rátapadnak és azokat csak hosszabb hevítés útján lehet kiűzni. Ez a hosszabb hevítés azonban a kész sajtolási keverékek 20 folyaszthatóságát rendkívüli módon lecsökkenti. Ha pedig a hosszabb hevítést elkerüljük, akkor az anyagot a sajtolási keverékben visszamaradt oldószer miatt rendkívül nehezen lehet összesajtolni, 25 minthogy gőz-, illetve hólyagképződés lép fel és ennél fogva nem kapunk kiváló minőségű sajtolt darabokat. A hengereken való keverési eljárásnak viszont az a hátránya, hogy a keverendő 80 terméknek összekeverésekor egyidejűleg a gyanta további kondenzációja lép fel, úgy hogy' rendkívül nehéz azt a pontot megtalálni, amelynél a termék egyenletesen átkeverődött és a kondenzáció eléggé előre-35 haladt. Itt is rendkívül nehéz a kívánt folyaszthatóságú és a kívánt sajtolási időtartam alatt összesajtolható sajtolási keverékeknek egyenletes előállítása. Mi azt találtuk, hogy minden nehézség nélkül lehet tetszésszerinti mértékben elő- 40 kondenzált és azonkívül teljesen egyenletesen átkevert sajtolási keverékeket olyan módon előállítani, hogy finoman porított, megfelelően előkondenzált gyantát megfelelő mennyiségű finoman •'porított töltő- 45 anyaggal, adott esetben festőanyagoknak ós matricákra való rárag adást megakadályozó szereknek hozzáadása mellett, összehozunk;, alkalmas berendezésiben, pl. malomban bensőleg összekeverünk, az- 50 után a keveréket rövid ideig magas hőfokon nagy sajtolási nyomásnak vetjük alá, majd a nagy nyomást és a magas hőmérsékletet célszerűen hirtelen megszüntetjük. A hőmérsékletre, a nyomásra, és az 55 időtartamra nézve a következő szempontok irányadóik. Olyan hőmérsékletet kell alkalmazni, amelynél a gyanta plasztikus, illetve folyós; a hőmérsékletnek tehát a gyanta olvadáspontjánál magasabb- 60 nak kell lennie. A hőmérsékleti határok előnyösen 120—200°, de dolgozhatunk ennél magasabb, vagy alacsonyabb hőmérsékleten is. A nyomásra nézve irányadó, hogy a gyanta a töltőanyag legfinomabb 65 pórusaiba is behatoljon. A nyomási határok előnyösen 150—200 kg/cim2

, de dolgozhatunk ennél magasabb, vagy alacsonyabb nyomáison is. A sajtolási időtartamot pedig úgy kell megszabni, hogy ez 70 idő alatt a gyanta egyrészt plasztikussá, illetve folyóssá váljék és így a töltőanyagot impregnálja, azonban másrészt az végállapotába még ne menjen át. Ez időtartam pl. 10—20 mp. A finom porítás 75 alatt a gyantának, üietve a töltőanyagnak azon szokásos állapotát értjük, amelybe azokat a sajtolási keverékek elő-