106951. lajstromszámú szabadalom • Belső kazántüzelő berendezés
Megjelent 1933. évi augusztu s lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI JffipfflL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106951. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Belső kazántüzelő berendezés. Kertész József művezető Budapest. A bejelentés napja 1931. évi november hó 23-ika. A találmány belső kazántüzelő berendezés és célja, hogy a tüzelést gyakorlatilag füstmentessé tegye, még abban az esetben is, ha silány tüzelőanyagokkal kell dol-5 goznunk. A találmány jellegzetessége egy vagy több, a tűztéren át haladó szekunderiégosatorna. Ezek, a tűztéri viszonyok folytán, hatályosan előmelegített szekunder-10 levegőt szolgáltatnak és forró szelyinderlevegő akár a legkormozóbb tüzelőanyagok elégését is tökéletessé teheti. A szekunderlégcsatornák legcélszerűbben huzatirányban haladnak, úgy hogy forró 15 és kellő nyomású szekunderlevegőt önműködőlég juttathatunk a huzatcsatornába. A rajzok az új belső kazántüzelőberendezés néhány kiviteli alakját vázlatosan tüntetik fel. Az 1. és 2. ábra egy-egy tel-20 jes fekvő kazán hosszmetszete. A 3. ábra az 1. ábrához tartozó keresztmetszet. A 4. ábra álló kazán tűzszekrényének függélyes metszete. Az 5. ábra szabályozótolóka részleges elülnézete. 25 Az 1. és 3. ábra szerint a befalazott (1) kazánnak (2) lángcsöve és (3) füstcsövei vannak. A (2) lángcsőbe építjük a (4) rostélyt, amely elül az (5) tűzpartban, hátul pedig a (6) tűzhidban végződik. A (4) ros-30 télyt a (7) keretbe foglalt (8) tüzelőajtón keresztül kezeljük. A (7) keret aljában van a (9) csappantyú, amely a rostély alá jutó levegő mennyiségét szabályozza. A rostély alá jutó levegő egy része, a (6) 35 tűzhid (10) áttörésein keresztül,, mint szekunderlevegő lép be a huzatcsatornába. Ezen szekunderlevegő mennyiségét a (11) tolófiók szabályozza. A huzatirányt mindenütt nyilak jelzik. Az új már most az, hogy (12) szekun- 40 derlégcsatornák haladnak át a tűztéren és hogy ezeket egyfelől a kazánfal, még pedig a (2) lángcső fala és másfelől a tűztér (13) tűzálló bélése határolja. Így az új szekunderlégcsatornákat igen egysze- 45 rűen létesíthetjük és egyenesen a tűztér legforróbb részein át vezethetjük, mimellett még a lángcsatorna falát is óvjuk. Amint a 2. ábrából látható, a (12) szekunderlégcsatornákat határoló (13) tűz- 50 térbélés boltozatos és a bolt lábai a (4) rostély szegélyén nyugszanak. Így az egész tűztérbélést, a (12) szekunderlégcsatornákkal egyetemben, néhány samott alakdarab puszta berakásával létesít- 55 hetjük. A (12) szekunderlégcsatomák, az 1. ábrából kivehetőleg, (14) kilépőnyílásiaikkal a (6) tűzhidnál torkolnak a huzatcsatornába, ahol a forró szekunderlevegő a leg- 60 jobban elkeveredhetik az égéstermékekkel. A (12) szekunderlégcsatornák folytatásában, a (6) tűzhid mögött, (15) ellentűzhid nyúl a huzatcsatornába, amely a forró szekunderlevegő és az égéstermékek 65 elkeveredését még bensőbbé teszi és így a füstmentesítést még tovább tökéletesíti. A (12) szekunderlégcsatornák a (8) tüzelőajtónál, ill. az utóbbi szerelvényét alkotó (7) keretnél kezdődnek, úgy hogy a sze- 70 kunderlégcsatornák (16) belépőnyílásai szem előtt vannak és a tűztér teljes hoszszát hasznosíthatjuk az előmelegítésre. A (12) szekunderlégcsatornák koncentrikusan helyezkednek el, ami úgy azok elren- 75 dezésében, mint pedig a szekunderlevegő előmelegítésében bizonyos egyenletességet
