106901. lajstromszámú szabadalom • Villamos visszajelentőberendezés

- 6 — csoljuk, úgy azt is elérhetjük, hogy mindkét rclécsévének árammentessége esetén, a lámpa egy másik, eltérő villogású villogósínre kapcsolódik, amiáltal az előjel-5 zés a változás jelzéstől megkülönböztethető. Ha az egyik függőelemhez tartozó váltójelzőkészülék, az egyes üzemállapotok jelzésére, több lámpával van ellátva, akkor a várható állapotváltozás a lámpák 10 egyrészének elalvása által is jelezhető. Ez esetben a relékontaktusokat olykép kell elrendezni ós kapcsolni, hogy mindkét relé egyidejű gerjesztetlenságe esetén, az egyik lámpacsoport lekapcsolódik. 15 Az 5. ábrán látható kiviteli példánál, a nyugtakapcsoló működtetése révén akkor létesül előjelzés, ha a hozzátartozó független elemnek működtetése révén a hozzátartozó függőelemnek állapota változást 20 szenved. Ha tehát a kiszolgáló tisztviselő valamelyik nyugtakapcsolót vizsgálóhelyzetébe hozza és ennek dacára a függőelemre vonatkozólag előjelzés nem keletkezik, úgy ebből azt következtetheti, hogy a 25 nyugtakapcsolóhoz tartozó függetlenelemnek befolyásolása a másik elemre befolyással neun volna. Vannak azonban oly telepek is, amelyeknél a visszajelentett telepelemieknek üzemállapotából ilyen kö-30 vetkeztetéseket nem vonhatunk. így, pl. akkor, ha valamely villamosmű nagyobbszámú más villamosmüvekkel közös vezetéken párhuzamosan dolgozik. Amennyiben mindezen párhuzamosan dolgozó mű-35 veknek üzemállapotát nem. ismerjük, úgy nem mondhatjuk meg előre, hogy vájjon a saját villamosmű áramforrásainak lekapcsolása azon vezetéket, melyre az öszszes villamosművek párhuzamosan dol-40 goznak, feszültségmentessé fogja-e tenni vagy sem. Ily esetekben célszerű, ha az előjelzésen kívül, amely feltétlenül bekövetkező, illetve várható állapotváltozást jelez, még egy második eltérő jelzésről 45 (figyelmeztető jelzés) gondoskodunk, mely a kozelőtisztviselőt arra figyelmezteti, hogy ez állapotváltozásnak bekövetkezése az általa kezelt villamosműnek üzemállapota által nincsen egyértelműen meg-50 állapítva és hogy e kérdés eldöntése céljából szükség van a többi mű állapotára vonatkozó adatokra is. Míg tehát az előjelzés feltétlenül bekövetkező állapotváltozást jelent, addig a figyelmeztető jelzés 55 lehetséges állapotváltozásra figyelmeztet. A 6. ábra olv erősáramú villamostelepnek kiviteli néldáiát mutatja, mely telep (13) áramfejlesztőből, (14) gyüjtősínrendszerből, két (15, 16) transformátorból, a hozzájuk tartozó (17, 18) áramkapesolók- 60 ból, a (19) gyüjtősínrendszerből, a (20) távvezetékkapcsolókból és a (21) központhoz futó (22) távvezetékből áll. A (21) központ üzemállapota nem jelentetik vissza. A (19a) visszajelentőlámpa a (19) gyűjtő- 65 sínrendszernek feszültségállapotát jelzi és áramát a (6) áramforrásból kapja akkor, ha a (19c) feszültségrelé a (19) gyüjtősínekről feszültséget kap. A (19) gyűjtő -sínrendszerhez tartozó előjelzés, az 5. áb- 70 rához hasonlóan, azáltal jön létre, ha a (19a) lámpát a (4) áramsínről az (5) villogósínre átkapcsoljuk. Ezen átkapcsolást, a (19d) vizsgálórelé végzi, amelyet a (17, 18, 20) független elemekhez tartozó 75 (17d, 18d, 20d) nyugtakapcsolók vizsgálókapcsológombjai vezérelnek. Ha a (17d) nyugtakapcsolót a vizsgálóállásba (középállás) hozzuk, akkor a (19a) visszajelentőlámpa számára három különböző eset le- 80 hetséges: 1. A (19a) lámpa állandó erősségű árammal tovább ég. Ez esetnek akkor kell bekövetkeznie, ha a (19) gyüjtősíneknek feszültségállapota a (17) kapcsoló nyitása- 85 kor (a saját villamosmű állapotváltozása) azért nem változhatik, mivel pl. a (18) kapcsoló zárva maradt és a gyüjtősínek ezen át kapnak feszültséget. 2. A (19a) lámpa az (5) villogósínről kap 90 áramot és villogófénnyel ég. (Előjelzés feltétlenül várható állapotváltozásra.) Ez esetnek akkor kell bekövetkeznie, ha a (18) és (20) kapcsolók nyiva, vannak, úgyhogy a (17) kapcsolónak nyitásakor a (19) 95 gyüjtősínek feltétlenül feszültségmentesekké válnak. 3. A (19a) lámpa elalszik azáltal, hogy áramszolgáltatása a (23) relé gerjesztése folytán megszűnik. (Figyelmeztetőjelzés 100 esetleg bekövetkezhető állapotváltozás jelentésére.) Ez azon esetre vonatkozik, ha a későbbi feszültségállapot a (21) központnak kapcsolási és üzemállapotától függ. így pl. nyitott (18) és zárt (20) kapcsoló 105-esetén, a (17) kapcsolónak nyitása a (19) gyüjtősíneknek feszültségmentességét csakis iákkor fogja eredményezni, ha a (22) távvezeték a (21) vezetékből feszül cséget nem kap. 110 A 6. ábrán, könnyebb áttekinthetőség kedvéért, a nyugcakapcsolónak csakis azon kapcsológombjai vannak berajzolva, amelyek a (19d) vizsgálórelét vezérlik. Ha a (17d) nyugtakapcsoló a rajzon látható 115 módon, vizsgáló-helyzetében van, akkor a fentiekben felsorolt három üzemesecbon a