106881. lajstromszámú szabadalom • Vasúti légfék-berendezés
- 6 — vagy zárását pedig a diafragma helyzete szabályozza. Az egyik kivitel szerint ezt az összeköttetést a mozgatható berendezéssel össze-5 iüggő (14) tűs szelepben létesített (14a) csatorna hozza létre. A szabályozást a (15) karmantyú végzi, amely normális körülmények között légzáróan fekszik a (14) csatorna (14d) végére. 10 Látható, hogy a >(p) nyomás minden abnormális növekedése a mozgatható elemre való hatása folytán a (12) rugó jobban összenyomódik, ami a (14) tű lefelé való mozgását eredményezi. Minthogy a (9) 15 szelep az ülőkén fekszik és így a (15) karmantyú alsó (15a) felülete a (16) vezetékre támaszkodik, a (14) tűs szelep lefelé mozgása közben elválik a (15) karmantyútól, minek folytán a (4a) kamrában a 20 (9) szelep alatt lévő levegő átáramolhatik a (lOd) kamrába. Minthogy pedig ez a (lOd) kamra összeköttetésben áll az ellennyomás alatt levő (17) léghíjas kamrával, a (14) tűs szelep 25 mozgása a (9) szelep alatti nyomás csökkenését és az ellennyomás megnövekedését eredményezi úgy, hogy a két nyomás közti különbség, — ami a fékező erő mértéke — a (lOf) és (lOh) felületek nagysá-30 gának arányában csökken. A szelepen való átáramlás megszűnik, mihelyt a szelep alatt levő nyomás nagysága eléri a szelep feletti nyomását. Az előbbiekből kitűnik, hogy a túlfó-35 kező erő bekövetkezését, — ami a (9) szelep netáni átfúvását idézheti elő a fenti működés megakadályozhatja, mi több, vákuumos fék esetében a fékező erő bizonyos csökkenését vonja maga után. 40 Bármilyen fékezés esetében, a csővezeték minden nyomáscsökkenésa megbontja az egyensúlyt és a mozgatható berendezés lefelé mozog, minek folytán a (14) tűs szelep (14a) csatornája azonnal kinyí-45 lik és a fékezés feloldódik, mikor is ez a feloldódás a vonat minden egyes kocsijánál egyszerre kezdődik. A fékezés feloldása két fokozatban következik be. Az első fokozat tartama alatt 50 az a levegő, amely a dugattyú hajtó oldalára hat, a (14) tűs szelep (14a) csatornáján át a (17) léghíjas tartányba áramlik, amíg csak a nyomása a (7) csővezetékben levő nyomás értékére nem csök-55 kent. Ekkor a (14a) csatorna bezárul, a (9) szelep pedig kinyílik, fékező hatás pedig a levegőnek a (7) csővezetékbe való áramlása folytán megszűnik. A 2. ábra a légsűrítős féknek egyik kiviteli alakját mutatja. 60 Az (5) cső a (6) segédlégtartánnyal áll összeköttetésben, amelyet a háromjáratú (8) szelep révén tetszés szerint vagy az (5) csővel, vagy pedig a vonat (7) csővezetékével köthetünk 'össze. 65 A (13) cső a (lOd) kamrát a külső levegővel köti össze, amelynek nyomása esetünkben az ellennyomás. A (4) nyomáscsökkentő szelep az 1. ábrabelitől csak annyiban különbözik, hogy a (10b) kam- 70 rával érintkező (lOf) felület a kisebbik, míg a (lOd) kamrával érintkező (lOh) felület a nagyobbik. Ez az elrendezés a (7) csővezeték nyomásának esésével kapcsolatban a mozgatható berendezés differen- 75 ciális hatásának növekedését eredményezi. A mozgatható berendezés felületeinek méreteit és a (12) rugó méreteit számítással kell meghatároznunk úgy, hogy a 80 kívánt fókezőerődiagrammot kapjuk, számításba véve természetesen a (7) csővezeték nyomásának normális kereteit. Ez esetben az abnormális nyomáscsökkenés káros hatással van a fékezésre. 85 Hogy ezt elkerüljük, a (10k) kamrát a (36) visszacsapó szelep közbeiktatásával a (7) csővezeték,kel kötjük össze. Ez a (36) szelep olyan szerkezetű, hogy lehetővé teszi a levegőnek a (7) csőből a (lOk) köz- 90 ponti kamrába való áramlását, az ellenkező irányú áramlást azonban megakadályozza, mihelyt a (lOk) kamra nyomása a (7) csővezeték nyomásának azt a mértékét elérte, amely ebben a csővezetékben 95 a normális nyomás-esésnek felel meg. Ebben a (36) visszacsapó szelepben pl. a (37) diafragmából álló mozgatható berendezés van. Ez a diafragma a (36) szelepet két (36a) és (36b) kamrára osztja. 100 A (36a) kamra a (36d) nyíláson át az ellennyomást szolgáltató külső légkörrel közlekedik. A (36b) kamra pedig egyrészt ta (4) szelep (lOk) kamrájával, másrészt a (7) cső- 10." vezetékkel közlekedik. Ez utóbbi közlekedést a (38) szelep, amelyben a (38a) nyílás van, elzárhatja. Ezt a nyílást viszont a (39a) rugó szorító hatása alatt álló, könnyű (39) szelep zárja el. 11C A (37) diafragma a (38) szeleppel kapcsolatos, amelyet a (40) rugó szorít a (36b) kamra felé. A (40) rugó terhelését azután úgy választjuk meg, hogy a (7) csővezeték normális nyomás-esésének HE megfelelő nyomással egyensúlyt tartson. A (36) visszacsapó szelep lehetővé teszi