106869. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fonórostok előállítására nem áztatott növényi szárakból

— 2 — zott és az áztatási folyamatot pontosan egy bizonyos időben meg kell szakítani, minthogy a túlságosan hosszú ideig folytatott áztatás a rostot gyengíti és a tilo-5 lás közben képződő kóc mennyiségét növeli, míg túlságosan rövid ideig folytatott áztatás esetében a ragasztóanyagot tartalmazó alkatrészeknek nagy része a rostban visszamard. Utóbbi esetben a rákö-10 vetkező eljárási folyamatok nehezebben vihetők keresztül és ezenkívül a fonórost minősége romlik. A végeredményben kapott lenrostok hossza 17—32 mm. A rostok levélszerűen 15 fekszenek egymás mellett és azokat a ragasztóanyagszerű anyag tartja össze, mely a fonórostoknak nem kívánatos alkatrésze. A találmány értelmében ezt a ragasztóanyagtartalmú anyagot feloldjuk 20 és hígítjuk ós annak nagy részét eltávolítjuk. A hígított ragasztóanyagtartalmú alkatrészeknek kis része a rostokban marad és a levélszerűen egymáson fekvő rostok összetartását elősegíti, ami által 25 meglehetős erősségű és jóminőségű fonórostot kapunk. Mint említettük, eddig az áztatási folyamatot feltétlenül szükségesnek tartották ahhoz, hogy az egymáson fekvő ros-30 tokát egymástól elválasszuk, egymással párhuzamos helyzetbe hozzuk és azokat a fás alkatrészektől könnyen elválaszthassuk. Azáltal, hogy a találmány szerinti eljá-35 rásnál a fás alkatrészeket a len, kender stb. rosthordozó szárától elválasztjuk, a rost a többi alkatrésztől könnyen és sikeresen elkülöníthető anélkül, hogy áztatási folyamatra volna szükség. Az ilymódon 40 kapott rost kiváló minőségű, természetes világossárga színű (.ha előzőleg helytelen kezelés folytán nem színeződött el), szép fénye és sima, lágy fogása van, és jelentékeny kócveszteség nélkül gerebenez-45 hető. A rost jelentékeny hosszúságú és finom fonórostok előállítására könnyen még finomabb rostokra osztható fel. Lehetséges továbbá az is, hogy 3/ nem szt^* tott len magvait és rostjait egyszerre kap-50 juk meg, minthogy a szalmát, ha raktározáshoz eléggé száraz, tilolhatjuk. A szalma tilolásánál kapott, nem áztatott részek továbbá jó állati takarmányt adnak, mely még azáltal javítható, hogy a 55 magvakat hozzákeverjük. Ha a rostot fás alkatrészeitől megszabadítottuk, akkor áztatás nélkül oly oldatba hozzuk, mely előnyösen oly szerves anyagot tartalmaz, mely a rostnak viaszszerű alkatrészeire hat és ezeket eltávo- 60 lítja vagy oldja, még pedig oly mértékben, hogy a rost a fonáshoz alkalmas állapotba jusson. Előnyös továbbá, ha a szóbanforgó vegyszer a rostra halványítóan is hat, amikor is a halványítás a fonás 65 előtt vagy után könnyen keresztülvihető. Azt találtuk, hogy a rost viasszerű alkatrészeinek feloldására oly vizes oldat a legalkalmasabb, mely 6—12 Vi% tiszta glicerint tartalmaz; ez az oldat a rostot 70 kissé fehéríti is. A glicerin százalékos mennyisége a megadottnál kisebb vagy nagyobb is lehet. Habár nem feltétlenül szükséges, előnyös lágy víz, pl. esővíz, tóvagy folyóvíz használata, mely nem tar- 75 talmaz oldatban karbonátokat, alkáliákat vagy ásványokat. A tilolt, de nem áztatott lent vagy egyéb rostanyagot a glicerinoldatba szobahőmérsékleten mártjuk, pl. 12>a%-os glicerinoldatban a rostot 10 per- 80 cig kell fürdetni. Ha a glicerin százalékos aránya kisebb, akkor a fürdetést hoszszabb ideig folytatjuk. Ezután a rostot a í'ürdőfolyadéktól tetszőleges módon, pl. kifacsarással vagy centrifugálással meg- 85 szabadítjuk, levegőn megszárítjuk és a kapott termékből a fonórostot szokásos módon mechanikai továbbkezeléssel állítjuk elő. A hígított glicerin valószínűleg a ra- 90 gasztóanyagtartalmú alkatrészeknek legnagyobb részét feloldja és azokat részben el is távolítja. A feloldott ragasztóanyag többi része a rostban visszamarad és a levélszerűen egymáson fekvő rostrészecskék 95 összetartását elősegíti. Ezáltal nagyobb húzási szilárdságot érünk el. mint az áztatási eljárással előállított legjobb rostoknál. A glicerin fenteimlített százalékos 100 mennyisége a megadott időben a legjobb eredményeket adja. A fürdő azonban a glicerint nagyobb százalékos arányban is tartalmazhatja anélkül, hogy ezáltal a rost kárt szenvedne. Ha azonban túlságo- 105 san sok glicerint veszünk, akkor a rost nedves tapintatú ós a gerebenezésnél nagyobb a veszteség. Hátrányos az is, ha a rostot túlságosan soká hagyjuk a normális fürdőben. Glicerin helyett magasabb- 110 rendű alkoholoknak más vegyületeit is alkalmazhatjuk, így pl. dietilénglikolt, dimetilénglikolt, glicerolt stb. A glicerin azért előnyös, mert aránylag olcsó és előnyösen rendes szobahőmérsékleten alkal- 115 mazható. A frissen tilolt rostot célszerűen tiszta, vízzel mossuk. A víz ugyanis a káros fes-