106864. lajstromszámú szabadalom • Ólomsöréttel töltött, látható céltszabályozó, hordképességet növelő vadászfegyvertöltény

Megjelent 1933. évi augusztus hó 1-éii. MAGYAR KIRÁLY I SZABADALMI BIRÖSAG SZABADALMI LEIRAS 106864. SZÁM. — XIX/c. OSZTÁLY. Ólomsöréttel töltött, látható, céltszabályozó, hordképességet növelő' vadászfegyvertöltény. Lafite Marcel magánzó Bruxelles. A bejelentés napja 1931. évi március hó 31-ike. Belgiumi elsőbbsége 1930. évi április hó 1-je. A találmány ólomsöréttel töltött vadászpuska töltény, mely röppályája alatt látható, a oélzáist szabályozza s a hasznos lőtávot növeli. A lövedéket előállításakor 5 úgy lehet kiképezni, hogy mint röppályajelző legyen használható, mely által lehetővé lehet tenni, hogy a vadász egész a célig követhesse a töltény útját s lövését belyesbíthesse. A töltény gyártáskor gyil-10 koló töltény gyanánt is kiképezhető, mely azonban a söréteket a rendes vadászpuskáénál nagyobb lőtávon, sőt kisebb puskapor adagolással is még összeszorítva tartja. Végül a lövedék egyszerre szolgál-15 hat pályajelzőül és ölési célra. Ezeket az eredményeket úgy érjük el, hogy a töltényt a puskacsőbőli kilövetése után fékezzük. A fékező szerkezet a töltény 'kerületén láthatóan van elrendezve 20 és erőművi behatásra szétfeszül, aminek az a következménye, hogy a külső burok fokozatosan visszatartatik, míg az ólomsörétek, melyeket tartalmaz, folytatják útjukat, azzal a sebességgel és erővel, 25 amellyel a töltény kilövésekor rendelkeztek, azonban összeszorított elrendezésben, A sörétek összeszorítása folytán nagyobb hasznos lőtáv érhető el, mint egy közönséges tölténnyel, miután a sörétek szét-80 szóródása csakis a töltényből való kiszabadulásuk után kezdődhet s nem a csőből való kijutásuk után. Ezen s más előnyöket az alábbi elméleti fejtegetéssel támasztjuk alá: 35 A söréttel töltött töltényhüvely kilövése után a fojtás ütést kap s a sörétek eleven erejüknél fogva 'előbb kirepülnek a hüvelyből, majd pedig a csőből. Ismeretes, hogy a sörét-töltés, mely a csőből való kiröpüléskor golyóalakú, igen 40 gyorsan szétszóródik és már 35 m után körülbelül 1 m2

területen oszlik szét. E körterületen annál inkább széjjel vannak szóródva a sörétek, mert a kör közepétől lehető távoli pontokon helyeződnek el. Te- 45 hát minden célba vett tárgy, mely nem fekszik a lövés „közepében" ki van téve annak, hogy a halálos lövéshez nem ele* gendő számú sörét találja vagy egyáltalában nem talál a lövés, vagy hiábavalóan 50 sebesít. Ezen a hátrányon már próbáltak a cső kiképzésével segíteni oly módon, hogy kúposán fúrt fegyvercső szorítsa össze az ólomsöréteket, azonban ez a megoldás csak még elősegítette a deformáló- 55 dás és a beólmozódás okozta hátrányokat. Kúpos fúratú csőkiképzéssel kb. 10 m-rel nagyobb lőtáv érhető el, mint sírna csővel. A találmány szerinti lövedék alapulvétele mellett lehet oly módon kiszámítani 60 ' a különböző ballistikai és mechanikai elemeket, hogy a lövés csak egy adott táv után szóródjék szét, például 15 vagy 20 méter, vagy még nagyobb távolságra a lövésztől, úgyhogy az ilyen lövedékben 15 65 vagy 20 méterrel távolabb jön létre a sőrétek ugyanolyan szétszóródása, mint közönséges hüvelynél. Például ha egy sima cső közönséges hüvellyel 245 darab 6-os sörétet 35 m távban és 0.75 m átmérőjű 70 körben szór el, a találmány szerinti lövedékkel ugyanezen számú sörétet, — a beszabályozás szerint — 50 vagy 55 m távban szórja el. Sőt tekintettel arra, hogy a csőben való súrlódás csökken, ugyanezt 75 az eredményt még kisebb puskapor ada-