106837. lajstromszámú szabadalom • Rugozó vonó és ütközőkészülék vasúti járművekhez
— 2 -összenyomja, minthogy a (Dl) rugótányért a (c2) ütközők az (x) nyíl irányában való mozgásban megakadályozzák. Egyidejűleg a (H) hüvely is az (Ml) rugötá-5 nyért maga előtt tolja és az (N) rugót összenyomja, amelynek (M) rugótányérját ütközők helyzetében megtartják. A kvi iegyüjáissal párhuzamosan kapcsolt (E) és°'(Nj rugó ekkor a járművet nyugalomba 10 hozza. Ha egy kocsicsoport egy ütközőbaknak vagy egy álló vonatnak fut neki, akkor a menetirányban megelőző kocsiknak úgy az (A), mint a (B) riidjai ütközésre vétet-15 nek igénybe. A (D) és (F) rugótányérok ekkor az (E) és (G) rugókat összenyomják, egyidejűleg a (b2) vastagodás és a (H) hüvely is az, (M) és (Ml) rugótányérokat maguk előtt tolják úgy, hogy az (N) rugó 20 is összenyomódik. Emellett az (M) és (Ml) rugótányérok egymás felé mozognak és így (c6) és (c7) ütközőkkel való érintkezésből kikerülnek. Ennek az a következménye, hogy az; (N) rugó ellenállása nem 25 vitetik át a járműalvázra. Ha csak az (A) rúd vétetik az (y) nyíl (3. ábra) értelmében húzásra igénybe, akkor (a2) vastagodása a (Dl) rugótányért magával viszi és az (E) rugót össze-30 nyomja; egyidejűleg a (H) hüvely is az (0) csapok segítségével az (M) rugótányért az (y) nyíl irányában elmozgatja és az (N) rugót összenyomja. Ha csak a (B) rúd vétetik húzásra igénybe, akkor 35 (b2) vastagodása az (FI) rugótányér közvetítésével a (G rugóra hat, míg a (b3) fej a (K) hüvely közvetítésével az (Ml) rugótányért és ezzel együtt az (N) rugót nyomja. 40 Ha egyidejűleg fejtetik ki húzóhatás az (A) és (B) rudakra, akkor elsősorban az (E) és (G) rugók nyomódnak össze, egyidejűleg azonban a (H) hüvely az (O) csapok révén az (M) tányért az (Ml) tányér 45 felé, a (K) hüvely pedig az (Ml) tányért az (M) tányér felé mozgatja, úgy hogy ebben az esetben is az (N) rugó ellenállásának nincs befolyása a járműalvázra. A találmány az ismert elrendezésekkel 50 ellentétben lehetővé teszi azt, hogy a készüléknek erős egyoldalú megterheléseinél az (E) és (N) vagy a (G) és (N) rugók összmunkaképességót kihasználjuk. A 4. ábra szerinti foganatosítási alak 55 az imént leírttól csak abban különbözik, hogy az első foganatosítási alak (c6) és (c7) ütközőinek megfelelő (P) és (Q) ütköző szögvasak a nyugalmi állásban (4. ábra) az (S) rugónak (R) és (IM) rugótányérjaira nem fekszenek fel. Ez esetben 60 azonban az első foganatosítási alak (E) és (ü) rugóinak megfelelő rugóknak nagyobb rugólökettel kell bírniok, mint az (S) rugónak és mindegyik (P) és (Q) ütközőnek a hozzátartozó (R) és (Rl) tányértól való 65 távolságát célszerűen a rudak legnagyobb útja és a két rúd közötti játék között lévő különbséggel egyenlőre választjuk. E foganatosítási alak működési módja egyébként az elsőének felel meg, elrende- 70 zése azonban azzal szemben azt az előnyt nyújtja, hogy az (S) rugó elé iktatott rugók löketét nagyobbra választhatjuk az (S) rugó löketénél,, amely magában véve, az egész szerkezet szükségtelenül nagy 75 meghosszabbításának, illetve megrövidítésének elkerülése céljából, húzó- és ütköző hatásokkal van korlátozva. Szabadalmi igényelt: 1. Rugózó vonó- és ütközőkészülék vasúti 80 kocsikhoz, két egymáshoz képest mozgatható, egymással rugó révén összekötött vonó- és ütközőrúddal, amelyek további rugók segélyével a járműalvázzal vannak összeköttetésben, azzal jelle- 85 mezve, hogy a vonó- és ütközőrudak közé beiktatott rugó ellenágyai pályájában ütközők vannak, melyek a készülék egyoldalú igénybevételénél a rugó ellenállását a járműalvázra viszik át. 90 2. Az 1. igényben védett készülék foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a vonó- és ütközőrudak közé iktatott rugónak mindkét rugótányérja a nyugalmi helyzetben a pályájukban elren- 95 dezett ütközőkre fekszik fel. 3. Az 1. igényben védett készülék foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a rugótányérok egyike távolságtartó csapok révén a vonórudak egyikével, a 10c másik rugótányér pedig közbenső darab révén a másik vonórúddal van összeköttetésben. 4. Az 1. igényben védett készülék foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy az 105 (R, Rl) rugótányérok pályájában elrendezett (P, Q) ütközők mindegyikének a készülék nyugalmi helyzetében a hozzátartozó ellenágytól olyan távolsága van, amely egy rúd legnagyobb 110 útja és a két rúd közötti játék között lévő különbséggel egyenlő. 1 rajzlap melléklettel. Tall,is nyomda, Budapest