106800. lajstromszámú szabadalom • Antennaszerkezet
— 8 — említett szerkezetnek nagyon éles egyirányú karakterisztikája van, amely lényegesen megjavítható az antennaszakaszok vagy fordított V-alakok számának 5 alkalmas választása révén. A 12. ábra harántantenna, illetve szélességirányú antennaszerkezet vázlatos távlati rajza. Ezen antennaszerkezet gerjesztő antennája a (47) sorból áll, amelyet a for-10 dított V-alakú (4S) szakaszok képeznek. Mindezen szakaszok csúcsa a hullámoknak a (49) nyíllal jelzett terjedési irányára merőleges síkban fekszik. Az egyes szakaszok egymástól kellő távolságban 15 vannak, amelynek kellő nagysága adott számfi szakasz esetén a legélesebb egyirányú karakterisztikát eredményezi. Ugyanazon síkban, mint a gerjesztő antenna egyes szakaszai, de egynegyed hul-20 lámhosszál távolabb a távolfekvő állomástól további fordított V-alakú (50) szakaszok fekszenek. Ezek a szakaszok 'az (51) sort alkotják, amely reflektor-antenna gyanánt működik. A gerjesztő antenna és 25 a reflektorantenna tetszés szerinti szám:'; szakaszból állhat és az nem szorítkozik csupán a rajzon feltüntetett számú szakaszra. A 12. ábrán feltüntetett átvivő beren-30 dezést iigy választottuk meg, hogy a gerjesztő antenna minden egyes szakaszától az (53) transzformátor (52) tekercséhez folyó áram ugyanolyan távolságot tesz meg, mint a többi szakasztól a transzfor-35 mátorhoz folyó áramok. Hasonlóiképen a reflektorantenna szakaszaival összekötött Átvivő berendezésnél a reflektorantenna minden egyes szakaszától az (54) csévét és az (55) kondenzátort tartalmazó végző-40 dési impedancián át a földhöz folyó áramck ugyanolyan nagy utat tesznek meg, mint a többi szakasztól elfolyó áramok. Az átvivő berendezés tehát nem befolyásolja ia különböző szakaszok áramainak 45 fázisviszonyát. Az (53) transzformátor (56) tekercse a vevőkészülékkel áll összeköttetésben. A 11. és 12. ábrában feltüntetett berendezések működési módja azonos az isme-50 retes „szabad végű", illetve „szélességirányú" antennasorozatok működési módjával. Ha a „szabad végű" berendezést vételi célokra alkalmazzuk, az egy-egy szakaszban elnyelt energia sorosan adódik 55 össze a többi szakaszban elnyelt energiákkal és bizonyos szakaszok átvivő vonalvezetékek gyanánt működnek más szakaszokban elnyelt energia számára. Ha a 12. ábrán feltüntetett ..szélességirányú" sorozatot vételi célokra alkalmazzuk, 60 akkor a megfelelő elemeket a bejövő hullámok egyidejűleg gerjesztik és az egyes szakaszok egymással párhuzamosak. A „szabad végű" és a „szélességirányú" antennaszerkezeteket részletesen a 272117. 65 számú és a 307446. számú angol szabadalmi leírások ismertetik. Mindkét berendezésnél egy-egy szakasz vektor-eredőjének, amely a transzformátornál hat, ugyanolyan iránya van, mint a többi szakasz 70 eredőjének. Mindkét berendezés természetesen egyenlő eredménnyel alkalmazható átviteli célokra is. A 13. ábra két görbét tüntet fel, amelyek közül az egyik (az [A] görbe) segélyével 75 meghatározható az antennának a távolfekvő állomást magában foglaló függélyes síkban a függőlegestől való elhajlása a maximális vízszintes irányítóképesség feltétele számára különböző hosszúságú egye- 80 nes antenna esetén. A másik görbe ([B] görbe) segélyével hasonlóképen a minimális vízszintes irányítóképesség határozható meg. Az ordináta" az antenna (0) elhajlását a függőlegestől adja meg, míg 85-az abszcisszára a (w) hosszt hullámhoszszakban egyhuzalos antenna számára vittük fel. Mindkét görbe aránylag lapos öthullámhossznál nagyobb hosszak esetén. A maximális vízszintes irányító képesség 90 görbéiének vizsgálatából kitűnik, hogy öthullámhossz hossziiságú antenna hajlásszöge körülbelül 64° és tíz hullámhosszúságú antenna hajlásszöge pedig körülbelül 72°. Ezen csekély 8°-os különbség 95 mellett nyilvánvaló, hogy öt-hullám hoszszúságú antenna, amely az előzőkben említett átlagban a legkedvezőbb szög alatt, vagyis 68° alatt hajlik a bejövő hullámok irányában, olyan frekvenciaterjede- 100 lem. számára használható, amelyben a nagyfrekvencia kétszerese az alacsony frekvenciának. Ezen görbékből tehát a találmány értelmében kiképezett antennaszerkezet egyik fontos jellemző sajátsága 105 tűnik ki, nevezetesen, hogy a ferde antenna különösen alkalmas aránylag nagy í'rekA^enciaterjedelmek számára. A két görbe összehasonlításából megállapítható az is, hogy a maximális vízszintes irányító 110 képesség elérése céljából hajlított antenna könnyen módosítható aképen, hogv vízszintes irányító képessége a legkisebb legyen, mert adott hosszúságú antenna mellett kis különbség van a maximális 115 és minimális irányító képesség legkedvezőbb szögei között. A 14. ábrában az antenna függőleges
