106771. lajstromszámú szabadalom • Tekercskondenzátor és eljárás ennek előállítására

— 2 — 1. ábrán a tekercskondehzátor a kerek tövis eltávolítása utáni állapotában látható. A 2. ábra ugyanezt a kondenzátort lapos 5 alakra való sajtolás után mutatja. A 3. ábrán a találmányunk szerinti kész tekercskondenzátor látható. Az 1. ábrán (1) és (2) jelöli az aluminiumrétegeket, (3) pedig jelöli a pa.piros-10 rétegeket. Miután a kondenzátort körkeresztmetszetű tövisre tekercseltük, -a legbelső aluminiumrétegek görbülete közel mindenütt azonos, ennélfogva tehát az (a)-val jelölt felületegységre vonatkozta-15 tott mezőintenzitás mindenütt azonos lesz. Ez világosan látszik a rajzon, melyen a (4) erővonalak haladását két (1) és (2) elektróda között vázlatosan jeleztük. A tövis átmérőjének megfelelő megválasz-20 tásával tehát elkerülhető az, hogy az erővonalak a belső aluminiumrétegen túlságosan. sűrűn következzenek egymásután, ami azt jelentené, hogy a mezőintenzitás tiílságosan nagy és hogy az illető helyen 25 a papiroson át átütés következnék be. A kondenzátorokat azonban a legtöbb esetben a tövis eltávolítása után lapos alakra sajtolják. A belső alumínium,réteg görbületi sugara ekkor, amint ez a 2. áb-30 rán látszik, oly kicsinnyé válik, hogy az elektródák közötti azonos feszültségnél a görbület helyén az említett réteg felületegységén át nagyobb számú erővonal fog haladni, mint az 1. ábrán látható kondei-35 zátor esetében. A 2. ábrán példaképen jeleztük, hogy az (a) felületegységre vonatkoztatott erővonalak száma a görbületben hat, míg a jobboldali kondenzál,orrészben az erővonalak száma, csak három 40 és az 1. ábra szerint ugyancsak háromj. A kondenzátor üzeme folyamán az összesajtolás révén az erővonalaknak az aluminiumrétegben a görbület helyén való felhalmozódása oly mérvű lehet, hogy a 45 dielektrikum ezen a helyen átütést szenved. Az előbbiekből látjuk, hogy az erővonalak elosztását egyebek között a legelső aluminiumréteg görbületi sugara hatá-50 rozza meg. Az ismertetett hátrányt tehát kiküszöbölhetjük azáltal, hogy mindenekelőtt pl. annyi papírréteget tekercselünk a tövisre, hogy olyan erővonalelosztást kapjunk, mely az átütés veszélyét gyakor-55 latilag elhárítja. Ezt az esetet mutatja a 3. ábra, melyben teljes vonalak jelzik a kapacitáshoz szükséges két (7) fémfóliát, melyeket a (6) helyen dugunk be. A (8) görbiiléti helyen a fémfóliák (9) görbületi sugara oly nagy, hogy a dielektriku- 60 mot ezen a helyen veszély nem fenyegeti. Ugyanezt .a hatást természetesen oly módon is elérhetjük, hogy ahelyett, hogy kezdetben kizárólag papírrétegeket tekercselnénk, ezekkel a rétegekkel egyúttal a 65 fémfóliák egyikét is tekercseljük, amint ezt a 3. ábrán a szakadozott (5) vonal jelzi. Az 1., 2. és 3. ábra szerinti kondenzátorok azonos feszültségre alkalmasak. Ez kitűnik abból, hogy az erővonaleloszlása 70 jobboldali részeken (pl. (b)-nél) a '2. és 3. ábrán pontosan megfelel az 1. ábrán jelzett erővonaléloszlás felületegységenként a görbületben jóval kedvezőbb, mint a 2. ábra szerinti kondenzátornál és az erő- 75 vonaleloszlás a 3. ábra szerint azonos az 1. ábrán jelzett erővonaleloszlással, úgy hogy a 3. ábra szerinti kondenzátornál a dielektrikum átütésénél kevésbbé kell tartani. 80 Szabadalmi igények: 1. Eljárás tekercselt kondenzátorok előállítására, melynél a kondenzátort előbb hengeres tövisre tekercselik, majd lapos alakra sajtolják., emellett 85 pedig az első rétegeket kapaeitásmentesen tekercselik, azzal jellemezve, hogy a kapacitást meghatározó iemfóliáknak a tekercsbe való iktatását a dielektrikum oly rétegében kezdjük, 90 amelyben a kondenzátornak a tövis eltávolítását követő laposra sajtolás után a görbületekben a görbületi sugár akkora, hogy a görbületekben fellépő mezőintenzitás oly értékű, melynél a 95 dielektrikum elektromos megsérülése be nem következhet. 2. Lapos alakra sajtol! tekercskondenzátor, melynek első rétegei kapacitásmentes tekercselésí;

ok. azzal jelle- 100 miezve, hogy a kapacitást meghatározó fémfóliarétegek a dielektrikum csak azon rétegében kezdődnek, melynek görbületi sugara a görbületekben akkora, hogy a görbületekben fellépő 105 mezőintenzitás oly értékű, melynél a dielektrikum elektromos megsérülése : nem következhet be. 1 rajzlap melléklettel. Pnll.is nyomda, Budnpes!