106767. lajstromszámú szabadalom • Sínleerősítéshez alkalmas alátétlemez ékkel és kampóval
Megjelent 1933. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI j^g^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106767. SZÁM. — Va/1. OSZTÁLY. Sínleerősítéshez alkalmas alátétlemez ékkel és kampóval. Jurány Rudolf oki. gépészmérnök Budapest, mint Dr. Genicke Vilmos ügyvéd jog-utódja és Dr. Genicke Vilmos ügyvéd Berlin. A bejelentés rapja 1931. évi december hó 9 ike. Németországi elsőbbsége 1930. éri december hó 9-ike. Ismeretes a sín és talpfa közötti alátétlemez alkalmazása akár a nyomás átvitelére, akár a sín megerősítése céljából. Ismeretes továbbá az ók mint sínmegerősítő 5 eszköz alkalmazása akár közvetlenül az alátétlemezen, akár a sínen. Ezen megerősítési módnál éket verünk a sín egyik vagy mindkét oldalán a sín, a talp- és valamely oldalt elhelyezett kampó közé és 10 az ilyen módon alkalmazott ókkötéssel szilárdan megékeljük a sínt. Az ékkötés a legbiztosabb és a legegyszerűbb eszköz szilárd és kifogástalan kapcsolat létesítésére. Hogy az ékkötés mind-15 eme nagy előny dacára a vasúti felépítménynél eddig nemigen tudott érvényesülni, ennek oka nem magában a kötésben keresendő, hanem inkább a kellő megértés hiányában ós a jelenségek helytelen meg-20 ítélésében található. Bármely kötésnél, mely — mint a sínleerősítésnél — igen gyakori rázkódtatásnak és rezgésnek van kitéve, a legnagyobb fontossággal kell, hogy bírjon az a körül-25 mény, hogy a támaszfelületek ékelt állapotban teljes felületükön és nem csak egyes pontokon vagy legjobb esetben két vonal mentén érintkezzenek egymással. Régebbi kiviteleknél és szerkezeteknél 30 ezen sarkalatos körülményt a legcsekélyebb mértékben sem vették figyelembe, így pl- az éket két, egymással parallel sík közé verték. Természetszerűleg az ék ilyen módon csak az egyik oldalon, vonal 35 mentén érintkezett, amely vonal esetleg az ék anyagának szétnyomódása következtében keskeny felületté bővült. Egy másik és az eddigi kivitelek valamennyiénél megtalálható lényeges hiba az, hogy a káros hézagok hiánytalan megszüntetésére 40 semmiféle tekintettel nem voltak, amely hézagok a tömeggyártás folyamán magától értetődőleg adódó mérettoleranciák következménye és így az egyes alkatrészek összeépítésénél mutatkozniok kell. 45 úgy hogy felületek, amelyeknek elméletileg teljesen érintkezniük kellene — vagyis amelyeknél a keresztmetszet rajzából teljes felületi érintkezés következik — tényleg csak egyetlen vonal mentén, vagy csak 50 néhány ponton érintkeznek egymással. A kampó rendszerint túlnagy keresztmetszettel készül és gyakran merevítése! és bordái vannak, tehát merev és minden rugalmasság liíjján való tömegnek minő- 55 síthető, úgy hogy ennek következtében, túligénybevétel ós túlnagy felületi nyomás keletkezik az érintkező pontokon vagy vonalak mentén és ezen helyeken természetszerűleg egyenlőtlen és túlgyors 60 kopás következik be. Ennek következtében a kötés természetszerűleg rövidesen meglazul. De bekövetkezik ebből kifolyólag a nyombővülés és egyéb hátrány is, amely a vágányzat fenntartását megnehe- 65 zíti és megdrágítja. Kifogásolható továbbá mind olyan ékkötés, amelynél az éket olyan kampó tartja, amely a talpfa felületén talál megerősítést. Minden kétségen felül megálla- 70 pítást nyert, hogy az ilyen talpfákon áthaladó jármű okozta rezgések következtében a lyukak szélei beszakadoznak. A szerkezeti anyag ilyen szétromboiásánál a
