106752. lajstromszámú szabadalom • Vörösrézötvözetből álló szerkezeti anyag sínjárműveknek a tengelycsapra közvetlenül felfekvő csapágycsészéihez

Megjelent 1933. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106753, SZÁM. — V/b. OSZTÁLY. Vörösrézötvözetből álló szerkezeti anyag sínj ár műveknek a tengelycsapra közvetlenül felfekvő csapágycsészéihez. Eisen- u. Stahlwerk Peyinghaus cég- Egrg-e, mint a Wecker József oki. mérnök hamborni lakos jogutód ja. A bejelentés napja 1931. évi november hó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1930. évi november hó 28-ika. Az olajozott géprészeknek elismert hidronamikai elmélete, mely Petroff, Eeynolds, Sommerfeld és Guembel munkálataira vezetendő vissza, a tökéletes folya-5 dékos súrlódás bekövetkezésének feltételeként, a tengely és a csapágycsészefurat átmérőjétől, a csapágy hosszától, a fajlagos csapágyterheléstől, a tengely szögsebességétől és a kenőanyag szívósságától 10 függően, azt írja elő, hogy a tengely kerülete és a csészetükör között bizonyos meghatározott mozgási közt állítsunk be. Ha e mozgási közt betartjuk, úgy a tengelyágyazás excentricitásának befolyása 15 alatt egy minimális kenőrétegvastagság adódik, amelynél a folyadékos súrlódás, tehát összefüggő „kenőanyagfilm" zavartalan képződése még éppen bekövetkezik. A találmány már most ama felismeré-20 sen alapszik, hogy különleges viszonyok következnek be, iha sín jármű veknek a tengelycsapra közvetlenül felfekvő csapágycsészéihez szerkezeti anyagként, egyéb esetekre magukban véve ismeretes javas-25 latok szerint, vörösrézötvözetet választunk. Az ily csapágyaknál ugyanis az az eltérés mutatkozik, hogy a csapágynak közvetlenül teher alatt kell megindulnia, anélkül, hogy oly körülményeket sike°,0 rülne létrehozni, amelyek között azonnal a tökéletes folyadékos súrlódás következnék be. Ugyanis a tengelycsapnak az induláskor még csekély fordulatszámai folytán a 35 már eleve ható terheléssel kapcsolatban oly minimális kenőrétegvastagság áll be, mely alatta van annak a nagyságrendnek, melyet a tengelycsap és a csapágycsésze felületének egyenlőtlenségei a szokásos megmunkálásnál mutatnak. Után- 40 számítások különösen azt eredményezték, hogy a legkisebb kenőrétegvastagság óránként kb. 6 km-ig menő indulási sebességeknél kb. 0.003 mm nagyságrend alatt van, míg az egyenlőtlenségek magassága 45-csiszolt, edzetlen csapoknál még 0.005 mm, esztergályozott és a csiszolóreszelővel egyengetett furatoknál 0.01—0.02 mm, csiszolókorongokkal csiszolt furatoknál 0.004—0.005 mm, edzett és csiszolt dara- 50 bóknál pedig 0.003—0.004 mm. Ezzel szemben fehérfémbéléseknél a tengelycsap körülforgásának a simítógörgőkhöz hasonló hatása révén lehetővé válik az egyenlőtlenségeket 0.003 mm-ig is leszorítani. A 55. stabil csapágyak befutása a 'sínjárművek csapágyainál fennforgó viszonyokkal szemben azt az alapvető különbséget mutatja, hogy a csapágy terheletlen állapotában megy végbe. Ennélfogva a csapágy- 60 terhelés elmaradása folytán már a befutás elején oly legkisebb kenőréteg vastagság áll be, mely nagyobb, mint amekkorák a megmunkálásból folyó egyenlőtlenségek: ezért a befutás szerepe csupán az, 65 hogy az egyenlőtlenségeket ama legkisebb kenőrétegvastagság mértéke alá csiszolja le, mely a csapágy terhelt állapotában áll be. E becsiszolás nem okoz nehézségeket, mert a szokásos, vörösönt- 70 vényből és sárgarézből álló szerkezeti anyagok keménysége kisebb, mint az acéltengelyé, illetve az acélból való forgáscsapé, maga a befutás pedig a már meglévő folyadékfilm kedvező hatású be- 75 folyása alatt megy végbe. Mint már je-