106726. lajstromszámú szabadalom • Folyadék kimérő készülék

— 5 — emeltyű útján kézzel hozzuk működésbe. A (101) emeltyű akkor válik hozzáférhe­tővé, ha a i(32) ajtót kinyitjuk. Az emel­tyű (102)-nél a (103) aggyal csuklósan 5 kapcsolódik, mely utóbbi a szivattyú lengő mozgást végző (104) tengelyéhez van hoz­záerősítve. A (102) csuklós kapcsolat lehe­tővé teszi azt, hogy a (101) emeltyűt a 4. ábrán pontozott vonalakkal feltüntetett 10 helyzetből, melyben teljesen a (26) tok belsejében fekszik, a teljes vonalakkal fel­tüntetett helyzetbe lendítsük, melyben az emeltyű részben kinyúlik a tokból, olyan helyzetbe, melyben hátra és előre lendít-15 hető [azon síkra, melyben a (102) csukló körül leng, merőleges síkban] a szivattyú működtetése céljából. A (90) szívócsőbe megfelelő szűrő van iktatva. A (90) szívó­csövet és a (92) levezetőcsövet a (106) cső 20 köti össze, mely a (91) szivattyú körül mellékjáratot képez. Ebbe a mellékjáratba a (107) nyomáslevezetőszelep van iktatva, mely azt rendesen elzárja, de kinyílik, va­lahányszor a szivattyúzott folyadék nyo-25 mása túllépi a rendes üzemnyomást. Ha pl. a szivattyút akkor hoznók működésbe, midőn a (35) kifolyatótömlő végén lévő fel nemi tüntetett szelep zárva van, a (107) szelep kinyílik és lehetővé teszi azt, hogy 80 a folyadék a mellék járaton keresztül­folyjék, ezáltal megakadályozva a (20) üveghengerek törését. A (93) tartálynak az a célja, hogy a benzint megszabadítsa a levegőtől, mielőtt 35 az a mérőhengerekbe lép. Ha például a (90) szívócsőben nyílás vagy repedés van, levegő fog belépni és a benzinnel keve­redni. A levegőnek a (20) hengerekhez táplált benzinből való kiválasztására a 40 (93) szétválasztót alkalmazzuk. A (92) cső csaknem a (93) tartály tetejéig nyúlik és felső végein zárt. A (92) cső kerületén, ezen vége közelében, egy sor súgárirányú (108) nyílás van kiképezve, melyekből a 45 benzin vízszintes sugarakban lép ki. A benzin folyása tehát ily módon meg van szakítva, hogy a levegő könnyebben el­illanhassák. A (109) cső a (93) tartály tete­jétől fölfelé vezet, közel a (20) hengerek 50 alsó végének szintjéig (5. ábra), ahol szí­vásmegszakító, vagy légbeeresztő (110) szeleppel áll kapcsolatban. A (111) cső ez utóbbitól lefelé vezet és a földalatti kész­lettartállyal áll kapcsolatban. A levegő és 55 természetesen némi folyadék, áthalad a (109) és (111) csöveken és a földalatti kész­lettartályhoz vonul, míg a levegőtől men­tes folyadékot a (93) tartály fenekétől a (94) csövön át elszívjuk. A (93) tartály, mely mindig telve van folyadékkal, na- 00 gyobb térfogatú, mint az egyik mérőhen­ger, minek folytán, mihelyt a szivattyú működését megkezdi, azonnal rendelkezé­sére áll a levegőtől mentes benzin. A leírt berendezés lehetővé teszi a mérő- 65 hengerek, jobban mondva az éppen töltés alatt álló mérőhenger önműködő kiüríté­sét. Ha a szivattyúzást a mérőhenger meg­töltése alatt abbahagyjuk, a benne lévő folyadék azonnal visszafolyik a (93) tar- 70 tályba, melyből a (109) és (111) csöveken át visszatér a készlettartályba. Ezen be­rendezés folytán a folyadék lefolyik a szí­vásmegszakító szintjéig, vagy csekéllyel közvetlenül a (20) üveghengerek feneke 75 fölötti szintig. Ez biztosítja az üveghenge­rek kiürítését, anélkül, hogy a kezelőnek ezen célból bármit is kellene tennie. Bár­melyik (20) henger ki fog ürülni a leírt módon megtöltése alatt és a másik henger 80 természetesen a (70) lefolyócsatornán át ki fog ürülni a <71*) gát szintjéig, mely ugyanazon magasságban van elrendezve, mint a (20) hengerek feneke. A találmány szerinti ezen elrendezés akkor is működni 85 fog, ha a (20) rojérötartályok tényleges hengerek, mint a rajzon fel van tüntetve, vagy a (78) szelep működtetésére dugaty­tyúkkal vannak ellátva. A (78) sze­lep működtetése céljából ezen elrendezés 90 szerint más eszközöket is használhatunk, mint a dugattyúkat. Természetes, hogy amint a nyomás alatt álló folyadék belép az egyik, mondjuk a 3. ábrát tekintve baloldali hengerbe, a 95 benne lévő dugattyú föl fog emelkedni. A két dugattyú úgy van összekapcsolva, hogy bármelyik fölemelkedése a másik leereszkedését fogja létesíteni és folyadék gyorsabb kiürítését okozza, mintha az sa- 100 ját súlya folytán távozna. A (78) szelepet a dugattyúk helyzete által befolyásolt be­rendezés mozgatja, amint ezt később rész­letesen le fogjuk írni, úgy, hogy a szelep átvált, valahányszor a dugattyúk (65) üt- 105 közője beleütközik a (48) helytálló ütkö­zőbe. Midőn a dugattyú löketének í jlső végén van, a henger a dugattyú alsó' felü­lete és a (21) alkatrész felső felülete közt meghatározott lemért folyadékmennyisé- 110 get, mint pl. egy gallont, vagy öt litert tartalmaz. Elméletileg mindegyik du­gattyú löketének egyenlőnek kell lennie, de a gyakorlatban az üveghengerek rit­kán egyformák és ezért szükséges az, 115 hogy olyan berendezést, pl. a (48) csavart rendezzünk el, melynek segélyével egyik dugattyú lökete a másikéhoz képest vál-

Next

/
Thumbnails
Contents