106698. lajstromszámú szabadalom • Galváncella, különösen ólomcella

— 2 — savval kezelnek. A keletkező fekete por az ólomszuperoxid. Ezzel szemben nem ismeretes az a körülmény, hogy ha miniumot hígított salétromsavval kezelünk és a ké-5 miai folyamatot az ólomszuperoxid képződésének megkezdődése előtt félbeszakítjuk, egy másik barnaszínű ólomvegyületet állíthatunk elő. A csapadék tisztítása után kapott barna por az új vegyület, 10 amelyet tehát például a most leírt módon lehet előállítani. Ennél az előállításmódnál az új anyag a reakciónak korai vagy elkésett megszakítása miatt többnyire vagy miniummaradékot vagy a reakció 15 folyamán keletkezett ólomszuperoxidot tartalmaz. Ezeknek az anyagoknak kismérvű hozzákeveredése az új anyaghoz, amit természetesen szándékosan is előidézhetünk, ennek az elektródtest anyagaként 20 való használhatóságát nem befolyásolja. A fentleírt ólomvegyület galváncellák készítésénél még nem használták. Alkalmazása mindenütt előnyös, ahol nagy oxigéntartalmú, gyors kémiai hatóképes-25 ségű vagy jó elektromos vezetőképességű anyagra van szükség. Ezen tulajdonságai folytán az új massza pl. barnakő helyett depolarizátőrként is alkalmazható. De különösen alkalmas ez az anyag ólomcellák 30 elektródtesteihez. Mindenekelőtt azonban az új anyag segítségével, alkalmas előfeltételek mellett, tartóváz nélküli elektródokat állíthatunk elő, amelyek az ismeretes ólomakkumu-35 látorlemezekkel szemben lényegesen nagyobb teljesítőképességüek és pedig nemcsak az egész lemez súlyára, hanem csupán magának a hatóanyagnak a súlyára vonatkoztatva is. 40 Ólomcellák pozitív elektródjainak előállításánál pl. iigy járhatunk el, hogy ólomvegyületeknek részben az új anyagból álló, légszáraz, poralakú keverékét fémes áramvezető köré sajtoljuk és a sajtolt 45 munkadarabokat közvetlenül a préselés után hígított kénsawal megnedvesítjük, majd megszárítjuk. A besajtolt fémes áramvezetőt ez esetben igen vékonyra méretezhetjük, minthogy annak a hatóanya-50 got nem kell hordoznia, hanem csupán az áram vezetésére való, mert a kész elektródnak elég nagy a saját szilárdsága. Az így készített pozitív ólomcellaelektródok könynyebbek és kisebbek, mint az azonos ka-55 pacitású ismeretes pozitív lemezek. Továbbá ezek az elektródok nem formálandók a készítő által, az önkisiilésre is csekély hajlamot mutatnak, végül olcsón, tömegcikk módjára állíthatók elő és pedig nagyon kicsiny és vékony kivitelben is. i Pozitív elektródtesteknél, melyeknek egyetlen töltéssel teljes kapacitásukra kell feltöltődni, előnyösnek bizonyult olyan sajtolandó anyagból kiindulni, amely az új anyagból több mint 15%-ot tartalmaz. A találmány szerint készített pozitív elektródtesteket önmagukban az ismert szerkezetű negatív elektródtestekkel ólomcellákká egyesíthetjük. Azonban a leírt pozitív elektródtesteknek ólomcellákban való alkalmazási lehetőségét kiterjesztjük és további súly- és helymegtakarítást érünk el, hogy ha negatív elektródtestekkónt .ugyancsak olyan elektródákat alkalmazunk, amelyek csupán besajtolt áramvezetőt tartalmazó hatóanyagból állanak. A találmány értelmében ezeknek a készítésénél ugyanazt a sajtoló, nedvesítő és szárító eljárást használjuk, amelyet a pozitív elektródoknál is alkalmaztunk, azonban a sajtoláshoz ólomszulfáttal átitatott poralakú ólomszivacsot használunk, amelyhez adott esetben még ólomoxidokat is adhatunk. Ez a sajtolandó anyag kitűnően sajtolható és igen nagy teljesítményű negatív elektródtesteket szolgáltat, amelyek ugyanolyan módon szerelhetők be, mint a pozitív elektródok. Az említett, ólomszulfáttal jUiíatctt ólomszivacsot például úgy állítjuk elő, hogy ólomoxidokat kénsavfürdőben elektrolízissel redukálunk, azután a rátapadé kénsavval együtt megszárítjuk és megőröljük. Minden száraz poralakú keverékből sajtolás útján készített elektródtestnél fontos, hogy ezeknek az elektródtesteknek az anyaga lehetőleg tökéletesen egyenlete.' szerkezetű legyen. Minthogy a nyomás amely a folyadékoknál a nyomótérbei egyenletesen terjed, a poralakú anyagok ná] nem terjed egyenletesen, vagyis ; sajtolt anyag felső rétegeire másként hat mint az ez alatt fekvőkre, a sajtolt elek tródatesteket nem túlságosan vastag leimezek alakjában készítjük és a nyomási egyidejűleg, önmagában ismert módor mindkét lemezfelületre engedjük hatni, l besajtolt fémes áramvezető azonban a 1c mez szerkezetében idegen anyagot képe; amely az ilyen elektródok használható ságát esetleg teljesen kérdésessé tesz Azt találtuk már most, hogy sajtolt elei tródteseknél a besajtclt, fémes áramvezet a szerkezet egyenletességét a legki seb mértékben akkor befolyásolja, ha a áramvezetőt rombusz keresztmetszetűi